Waldorf-pedagógia

A Waldorf-pedagógia emberközpontú pedagógiai megközelítés, mely az antropozófia nevű szellemi mozgalom alapítójának, az osztrák Rudolf Steinernek az oktatási filozófiáján alapul.

A módszer három fő szakaszt különböztet meg a gyermekek fejlődésében. A nevelés a gyermek korai éveiben a praktikus, gyakorlati tevékenységekre és a kreatív játékot támogató környezet biztosítására fókuszál. Az általános iskolában a hangsúly a tanulók művészi kifejezőképességének és szociális képességének fejlesztésére tolódik, fejlesztve a megértés analitikus és kreatív módjait. A középiskolában a kritikai gondolkodásra és az idealizmus elősegítésére koncentrálnak. Az egész megközelítés hangsúlyozza a fantázia szerepét a tanulásban, és fontosságot tulajdonít a szellemi, gyakorlati és művészeti elemek integrálásának.

Alapelvek

Ez a pedagógiai felfogás hangsúlyozottan tiszteletben tartja a gyermekek, a diákok és szülők vallásos és egyéb meggyőződését, valamint az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait. Emellett minden gyermek számára igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az érzelmi biztonságukat és a szellemi szabadságukat biztosítják.

Rudolf Steiner az emberközpontú nevelés művészetét kívánta megvalósítani. Szerinte az oktatásnak, így az óvodának és az iskolának is a szabad szellemi élet követelményeinek megfelelően, politikai és gazdasági kényszertől mentesen kell működnie. A Waldorf-intézményeket világszerte a szülők igénye hívja életre, megegyezően az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és az Európa Parlament határozatában megfogalmazott alapelvekkel.

A Waldorf-pedagógia célja, hogy módszerével és neveléselméletével a gyermekek egészséges fejlődését támogassa. Ennek érdekében teljes mértékben tekintetbe veszi az életkori sajátosságokat és az adott korhoz tartozó fejlődési törvényszerűségeket. A testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyformán hangsúlyt fektet az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján, így az oktatásban „a szív, a kéz és a fej” egyidejű nevelése jelenik meg.

A Waldorf-intézmények száma (iskolák és óvodák együtt) 1080, ebből Európában 730 működik, a legtöbb Németországban (200 felett). (2007-es felmérés.)

A Waldorf-intézmények több országban – főként Ausztráliában és Új-Zélandon – Rudolf Steiner nevét viselik.

Története

Az első Waldorf-iskola 1919. szeptember 7-én tartotta ünnepélyes megnyitóját a németországi Stuttgartban, a Waldorf Astoria cigarettagyár vezetője, Emil Molt (1876–1936) támogatásával, elsősorban munkásainak a gyermekei számára. Az első tanítási nap szeptember 15-én volt. Ezután a Waldorf-óvodák és -iskolák száma világszerte rohamosan nőtt.

Az első tanárok között volt Emil Molt felesége, Berta Molt, valamint Eugen Kolisko és Walter Johannes Stein is; utóbbi felesége, Baditz Nóra euritmiát tanított.

Sokat publikáló tanár volt Skóciában Charles Kovacs.

Magyarország

1926–1933

Magyarországon az első Waldorf-iskola 1926 szeptemberében kezdte meg működését, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára, saját házukban, Budán, a Kissvábhegyi út 21. szám alatt (ma Gaál József utca 21/a). Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az első magyarországi kétnyelvű magániskola létesítését, így jöhetett létre a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus (hivatalos nevén: Kissvábhegyi Waldorf módszerű nyilvános jogú elemi iskola); ugyanis bentlakó diákok is voltak. Nagy Emil saját ingatlanának egy részét bocsátotta a növendékek rendelkezésére. Nagyobbik fiuk, Nagy István – Stuttgart után – itt folytatta tanulmányait.

Az iskola 2 osztállyal indult, első Waldorf-tanárként a német Werner Lamartine érkezett a Kis-Svábhegyre, őt követte az erdélyi születésű Carl Brestowsky [1] Archiválva 2007. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, majd Kathe Eisenmenger, Eugen Huhne, Marianne Kollondorfer, Lissy Lederer, Erika Mayer, Hildegard Obstner, Margarethe Poch, Hans Reipert, Minna Schuster, Hanna Steiner, Willy Schulz, Maria Waldbauer. A későbbi magyar tanárok: Andor Lenke, Binét Klára, Hadnagy Sára, Hock Erzsébet, Homola Adél, Papp-Kovách Elvira, Potondy János.

Az iskola egy új melléképülettel bővült, ezt 1929. november 13-án adták át, ekkor tették le az intézmény Alapkövét. Az oktatás azonban csak 1933-ig folyhatott, ekkor – Hitler hatalomátvétele után –, a külföldön tartózkodó német állampolgárokat hazahívták, így az intézmény megfelelő számú tanár nélkül maradt.

A Waldorf-oktatás elterjedését súlyosan visszavetették a diktatórikus rendszerek, melyek az antropozófia művelőit, alkalmazóit is üldözték, börtönbe vetették, száműzték, néhány esetben halálra ítélték. Így történt ez 1945 után a szocialista országokban, köztük Magyarországon is. Nagy Emilt kitelepítették, az iskolának otthont adó épületet államosították, azóta lakóépület – romos állapotban.

1989 után

Ezt követően a volt szocialista országok közül elsőként hazánkban, 1994-ben, Solymáron^[1] nyílt újra Waldorf-óvoda és iskola. Magyarországon a hagyományos iskolai nevelés is egyre több olyan pedagógiai-módszertani elemet vett át, amelyek kezdetben a Waldorf-pedagógia sajátjai voltak, így korábban a koedukált osztályközösség, napjainkban a szöveges értékelés, a képességfejlesztés, az osztályismétlés mellőzése és részben az epochális tanítási rendszer került be a közoktatásba.

A 2008-2009-es iskolaév meghozta a világ 1000. és Magyarország 25. Waldorf iskolájának megalakulását. Ez a magyarországi győrsövényházi Vadrózsa Waldorf Iskola, amely nyíltan vállalva antropozófiai szellemiségű tanárok közösségével alakult meg. Törekszik a Waldorf iskolák alapvető feltételére, a szociálisan hármas tagozódásra és egy demokratikusan, illetve önkormányzóan működő szervezeti felépítésre. Az iskola fenntartója a Wadrózsa Pedagógiai Műhely Egyesület.^[2]

Szinte egyedülálló kísérlet indult 2010 tavaszán, amikor is iskolarendszeren kívüli foglalkozások indultak mélyszegénységben élő cigány gyerekek számára egy borsodi kis faluban, a Waldorf pedagógia alkalmazásával, egy képzett és gyakorlott Waldorf pedagógus vezetésével.^[3]

Irodalom

Rudolf Steiner művei

A Magyar Antropozófiai Társaság és a Magyar Waldorf Szövetség Waldorf-sorozata

• Emberismereten alapuló nevelés és oktatás
• Nevelésművészet az ember lényének megismeréséből
• A nevelés művészete (Szemináriumi beszélgetések és tantervi előadások)
• A nevelés művészete - Metodika-didaktika
• A nevelés művészetének szellemi-lelki alapjai

Az első magyar intézmény

• Vámosi Nagy István: A kissvábhegyi Waldorf-iskola I – II. (In: Országépítő, 1991/2. és 1991/3.)
• Michaeliták (Arkánum Szellemi Iskola, 2000) Nagy Emilné dr. Göllner Mária és Vámosi Nagy István írásaival.

Oktatás

• Mezei Ottóné: Járjak-e a Waldorf-úton? Előadások Rudolf Steiner pedagógiájáról (magánkiadás, 1998)
• Ekler Ágnes: A Waldorf-pedagógia és a korproblémák (Natura-Budapest Kft., 2004)
• Kulcsár Gábor: Az írás-olvasás tanítása a Waldorf-iskolában (Közoktatás, 2004)
• Lindenberg, Christoph: Waldorf-iskolák: szorongás nélkül tanulni, tudatosan cselekedni (SuliNova, 2004)
• Brüll, Dieter: Waldorf Iskola és hármas tagozódás (Ita Wegman Alapítvány, é. n.)
• Francis Edmunds: A Waldorf-pedagógia dióhéjban (SuliNova, é. n.)
• Tolnai Antal: Angoltanítás a Waldorf-iskola első nyolc évében (SuliNova, é. n.)
• Jakob Streit: Nevelés, iskola, szülői ház és a Steiner pedagógia (Idahegyi, 1995)

Magyarországi intézmények

Óvodák

Budapest

• Rozmarintszál Waldorf Óvoda (II. kerület)
• Török Sándor Waldorf Óvoda (II. kerület)
• Napkeleti Waldorf Óvoda (II. kerület)
• Csillagszem Waldorf Óvoda (III. kerület)
• Óbudai Waldorf Óvoda (III. kerület)
• Csillagberek Waldorf Óvoda (IV. kerület)
• Katicabogár Waldorf Óvoda (XI. kerület)[2]
• Rózsátnevető Waldorf Óvoda (XI. kerület)
• Kisember Waldorf Óvoda (XII. kerület)
• Egyfecskék Waldorf Óvoda (XII. kerület)
• Manófalva Waldorf Óvoda (XIV. kerület)
• Zuglói Waldorf Óvoda (XIV. kerület)
• Rákosmenti Waldorf Óvoda (XVII. kerület)
• Tündérrózsa Waldorf Óvoda (XVI. kerület)
• Kispesti Waldorf Óvoda (XIX. kerület)

Közép-Dunántúl

• Csigadombi Waldorf Óvoda (Dunaújváros)

• Tündérzug Waldorf Óvoda (Székesfehérvár)

• Óperencia Waldorf Óvoda (Komárom)
• Gyermekliget Waldorf Óvoda (Szárliget)
• Kisködmön Családi Napközi és Gyermeksziget (Vértesszőlős)
• Waldorf Tagóvoda (Veszprém)

Pest megye

• Fóti Szabad Waldorf Óvoda (Fót)
• Gödi Karácsony Sándor Waldorf Óvoda (Göd)
• Dunakeszi Szivárvány Waldorf Óvoda (Dunakeszi)
• Gödöllői Szabad Waldorf Óvoda (Gödöllő)
• Dr. Göllner Mária Waldorf Óvoda Archiválva 2012. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (Piliscsaba)
• Csimota Ringató Waldorf Óvoda (Pilisszentlászló)
• Szadai Meseház Alapítvány Óvodája (Szada)
• Szentendrei Waldorf Óvoda (Szentendre)
• Kincsessziget Waldorf Óvoda (Tahitótfalu)
• Nagykovácsi Waldorf Óvoda Archiválva 2018. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nagykovácsi)
• Szamóca Waldorf Óvoda és Családi Napközi (Tahitótfalu)
• Budántúli Waldorf Óvoda (Telki)
• Váci Waldorf Óvoda (Vác)

Nyugat-Dunántúl

• Csipkebogyó Waldorf Óvoda (Győr)
• Tündérkert Kisdedóvoda és Waldorf Óvoda (Győr)
• Őrségi Tarkarét Waldorf Óvoda (Őriszentpéter)
• Héthatár Waldorf Óvoda (Sormás)
• Perintparti Szó-Fogadó Waldorf Óvoda (Szombathely)
• Napravár Waldorf Óvoda (Zalaegerszeg)
• Csillagrét Waldorf Óvoda Általános Iskola és AMI (Sopron)

Dél-Dunántúl

• KisdedóWó (Kaposvár)
• Aranyhal Waldorf Óvoda és Iskola (Dunakömlőd)^[4]
• Tettye Völgye Waldorf Óvoda (Pécs)
• Szekszárdi Waldorf Óvoda (Szekszárd)
• Tamási Waldorf Óvoda (Tamási)
• Tamási Aranyalma Waldorf Általános Iskola (Tamási)

Észak-Magyarország

• Erdei Waldorf Óvoda (Gyöngyöstarján)
• Bársony János Úti Óvoda (Miskolc)

Észak-Alföld

• Kikelet Waldorf Óvoda (Debrecen)
• Harmatcsepp Waldorf Óvoda és Családi Napközi (Jászivány)
• Szolnoki Waldorf Óvoda (Szolnok)

Dél-Alföld

• Csillagbölcső Waldorf Óvoda (Kecskemét)
• Mihály Kertje Waldorf Óvoda (Kecskemét)
• Szegedi Waldorf Irányba Tevékenykedő Óvoda (Szeged)

Iskolák

Budapest

• Közép-budai Waldorf Iskola (II. kerület)
• Pesthidegkúti Waldorf Iskola (II. kerület)
• Óbudai Waldorf Iskola (III. kerület)
• Csillagberek Waldorf Általános Iskola (IV. kerület)
• Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium (IV. kerület)
• Csillagösvény Waldorf Általános Iskola (XI. kerület)
• Sashalmi Waldorf Általános Iskola (XVI. kerület)
• Christophorus Waldorf Iskola (X. kerület)
• Kispesti Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (XIX. kerület)
• Zuglói Waldorf Általános Iskola (XIV. kerület)

Közép-Dunántúl

• Pentelei Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Dunaújváros)

• Fehérlófia Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Nemesvámos)
• Fehér Vár Waldorf Általános Iskola (Székesfehérvár)

Pest-megye

• Fóti Szabad Waldorf Iskola (Fót)
• Gödöllői Waldorf Általános Iskola (Gödöllő)
• Kékvölgy Pilisszentlászlói Waldorf Iskola (Pilisszentlászló)
• Fészek Általános Iskola és Gimnázium (Solymár)
• Kisgöncöl Waldorf Iskola (Tök)
• Váci Waldorf Iskola (Vác)
• Pátyi Waldorf Iskola (Páty)
• Veresegyházi Waldorf Általános Iskola (Veresegyház)

Nyugat-Dunántúl

• Forrás Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Győr)
• Vadrózsa Waldorf Iskola (Győrsövényház)
• Apáczai Waldorf Iskola (Szombathely)
• Perintparti Szó-Fogadó Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely)
• Madárfa Waldorf Iskola (Zalaegerszeg)
• Csillagrét Waldorf Óvoda Általános Iskola és AMI (Sopron)

Dél-Dunántúl

• Mandulafa Általános Iskola (Pécs)
• Szekszárdi Waldorf Iskola (Szekszárd)
• Világfa Waldorf Iskola (Bálványos)

Észak-Magyarország

• Vidár Waldorf Iskola (Gyöngyös)
• Hámori Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Miskolc)
• Egri Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Eger)

Észak-Alföld

• Napraforgó Waldorf Általános Iskola (Debrecen)
• Napsugár Általános Iskola (Jászszentandrás)
• Szolnoki Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Szolnok)
• Nyíregyházi Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Nyíregyháza)

Dél-Alföld

• Gyermekliget Alternatív Óvoda és Iskola ^[5] (Kecskemét)
• Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola (Kiskunfélegyháza, Darvas József Ált. Isk. és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat)
• Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium (Szeged)
• Borostyán Waldorf Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Kunfehértó)

Egyéb Intézmények

• Waldorf-pedagógiai jellegű bölcsőde (Őrbottyán)
• Libikóka Családi Napközi (Balatonőszöd)
• Turmalin-ház (Gyöngyöstarján)
• Cifra Palota Természetközeli Mini Bölcsőde, és Óvoda (Sarkad)

Jegyzetek

1. ↑ Fészek Waldorf Iskola Gimnázium
2. ↑ Az iskola bemutatása. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
3. ↑ Add a két kezed! (magyar nyelven). addaketkezed.wordpress.com. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
4. ↑ Aranyhal Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
5. ↑ Gyermekliget Alternatív Óvoda és Iskola. gyermekligetkecskemet.hu. (Hozzáférés: 2019. október 27.)

További információk

• Török Sándor Waldorf Pedagógiai Intézet
• Waldorf-pedagógiai írások (Szabad Gondolat)
• Waldorf témájú írások (Camphill)
• Waldorf-lapok
• Magyarországi waldorf intézmények listája^{[halott link]}
• Waldorf.lap