Tresztia

Tresztia (Trestia)
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Boica
Rang	falu
Községközpont	Boica
Irányítószám	337057
SIRUTA-kód	88207
Népesség
Népesség	255 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 01′ 26″, k. h. 22° 56′ 01″46.023895, 22.93355346.023895°N 22.933553°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 26″, k. h. 22° 56′ 01″46.023895, 22.93355346.023895°N 22.933553°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Tresztia (románul: Trestia) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Nevének eredete

Neve a 'nád' jelentésű román trestie szóból származik. Először 1439-ben említették Trestyefalva, majd 1464-ben Teresthe és 1525-ben Trezthe alakban. Fridvalszky János 1767-es, Minero-Logia magni principatus Transilvaniæ című könyvében a Trsztyan alakot használta.^[1]

Fekvése

Dévától 26 kilométerre északra, az Erdélyi-érchegységben fekszik.

Népessége

• 1525-ben tizennégy családdal írták össze.
• 1733-ban negyven görögkatolikus családot, majd 1766-ban 291 ortodox lelket számoltak össze benne.
• 1850-ben 450 lakosából 412 volt román és 33 cigány nemzetiségű; 445 ortodox vallású.
• 2002-ben 356 román nemzetiségű lakosából 355 volt ortodox vallású.

Története

1525-ben Világosvár tartozéka volt. Zaránd, 1876-tól Hunyad vármegye Brádi járásához tartozott. Apafi Mihálytól 1662-ben Zólyomy Miklós kapta meg. Tíz év múlva már Kapy György zarándi és hunyadi főispán birtokolta, aki aranybányát nyitott benne, Tőle veje, Gyulay Ferenc örökölte, aki 1690-ben Thökölyvel Havasalföldre menekült és a falu fejében kölcsönöket vette fel Constantin Brâncoveanu vajdától. Utóbbi 1712-ben eladta Steinville erdély osztrák katonai parancsnokának, aki 1713-ban újraélesztette az aranybányászatot. A kincstártól 1730-ban Gyulay István vette bérbe, aki 1764-ben új főtárnát nyittatott a Malus hegy oldalában.

1731-ben a ferencesek római katolikus plébániát szerveztek Tresztián, amely a bányászat mellett ekkor vásáraival is kiemelkedett a vidék falvai közül. 1749-től 1839-ig ortodox esperesség székhelye volt, amelyhez 1766-ban 38 parókia tartozott. 1848-ban az akkor már öt főtárnából kettő beomlott. 1879-ben két arany- és ezüstbányájában 28-an dolgoztak.^[2] A századfordulón a porosz tulajdonban lévő társulati bánya mellett a helyiek több kisebb bányát műveltek.

Látnivalók

• Ortodox temploma 1765-ben épült.

Jegyzetek

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 131–133. o.
• Issekutz Antal: Adatok Déva XVIII-ik századi történetéhez. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1902, 81–82. o.
• A tresztiai ortodox esperesség története Boica község webhelyén Archiválva 2016. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)