Torovica
 | A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Torovicë, illetve Torovica. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk. |
| Torovica | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Lezha |
| Község | Lezha |
| Alközség | Balldren i Ri |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 41° 53′ 14″, k. h. 19° 32′ 23″41.88715, 19.53971541.887150°N 19.539715°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 14″, k. h. 19° 32′ 23″41.88715, 19.53971541.887150°N 19.539715°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torovica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Torovica falu Albánia északnyugati részén, Lezha városától légvonalban 15, közúton 17 kilométerre északnyugatra, a Zadrima síkjából kiemelkedő rög, a Kakarriq-hegy délnyugati oldalán. Lezha megyén(wd) belül Lezha községhez tartozik(wd), Balldren i Ri(wd) alközség egyik települése.[1]
Elsősorban régészeti helyszínként, a torovicai fejszeleletről nevezetes. Az 1977–1978-ban a falu mellett ásató Frano Prendi(wd) egy raktárként azonosított épületet tárt fel, amelyet a bronzkor végére, a vaskor elejére, azaz az i. e. 11–10. századra keltezett. Az ásatás kiemelkedő eredménye az egymásra halmozott 124 bronz fejszefej, amelyből 91 kelta, 31 illír-dalmata(wd) típusú, 1 pedig itáliai mintákat másol. Ennek jelentősége kettős: egyfelől a kelta tipológiájú fejszék túlsúlya a bronzkor végi interetnikus kapcsolatok intenzitásáról vall, másfelől Prendi 1984-es publikációjában rámutatott, hogy a korabeli fémművesek nem munkaeszközként, hanem a cserekapcsolatokban használt fizetőeszközként készítették ezeket a fejszéket.[2]
Jegyzetek
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Cabanes 1988 :235. (32. sz. jegyzet); Ceka 2013 :52., 56.; Korkuti 2013 :171., 174., 531.
Források
- ↑ Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517
