Szélsőérték

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A matematikában valamely függvény szélsőértékének nevezzük értelmezési tartományának valamely nyílt halmazzal vett metszetére vett leszűkítésének értékkészletének, illetve annak abszolútértékének maximumát és minimumát.

Valós függvény szélsőértéke

Globális szélsőérték

Ha f valósokon értelmezett valósértékű függvény, akkor f globális vagy abszolút szélsőértékeinek nevezzük értelmezési tartományának maximumát illetve minimumát.

Pl.: a s i n x {\displaystyle sin\,x} függvény maximuma az 1, amit az x = ( 2 k + 1 2 ) π ( k Z ) {\displaystyle x=\left(2k+{\frac {1}{2}}\right)\pi \,\,(k\in \mathbb {Z} )} helyeken vesz fel, és minimuma -1, amit pedig az x = ( 2 k 1 2 + 2 k ) π ( k Z ) {\displaystyle x=\left(2k-{\frac {1}{2}}+2k\right)\pi \,\,(k\in \mathbb {Z} )} helyeken vesz fel.

Weierstrass-tétel

Bővebben: Weierstrass-tétel

Weierstrass tétele kimondja, hogy minden korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvénynek létezik mindkét abszolút szélsőértéke.

Lokális szélsőérték

y f függvény lokális vagy helyi szélsőértéke, ha létezik olyan I {\displaystyle I} nyílt halmaz, f-nek amire vett leszűkítésének y abszolút szélsőértéke.

Pl.: x sin x {\displaystyle x\cdot \sin \,x} lokális minimuma 0 a 0 helyen.

Differenciálható függvény lokális szélsőértékének létezésének szükséges feltétele

Bővebben: Fermat-tétel (analízis)

Egy Fermat-tól származó tétel kimondja, hogy differenciálható függvény helyi szélsőértékéhez húzott érintő párhuzamos az abszcissza-tengellyel, azaz, ha f teljes értelmezési tartományában differenciálható, akkor lokális szélsőértékeit csak azokon az x helyeken veheti fel, ahol f ( x ) = 0 {\displaystyle f'\,(x)=0} .

Differenciálható függvény lokális szélsőértékének létezésének szükséges és elegendő feltétele

Legyen f n {\displaystyle f\,n} -edik deriváltja x D o m f {\displaystyle x\in Dom\,f} egy K {\displaystyle K\,} környezetében folytonos, és f ( x ) = = f ( n 1 ) ( x ) = 0 {\displaystyle f'\,(x)=\cdots =f^{(n-1)}(x)=0} , továbbá f ( n ) ( x ) 0 {\displaystyle f^{(n)}(x)\,\neq 0} . Ekkor f x {\displaystyle f\,x} helyen pontosan akkor veszi fel lokális szélsőértékét, ha n {\displaystyle n\,} páros, mégpedig, és ha létezik szélsőérték, abban az esetben, ha f ( n ) ( x ) > 0 {\displaystyle f^{(n)}(x)\,>0} , minimuma van, ellenkező esetben pedig maximuma.

Bizonyítás

A Taylor-formula szerint K {\displaystyle K\,} minden x + h {\displaystyle x+h\,} pontjához létezik olyan Θ [ 0 , 1 ] {\displaystyle \Theta \in [0,1]} , hogy

f ( x + h ) = k = 0 n 1 f ( k ) ( x ) k ! h k + f ( n ) ( x + Θ h ) n ! h n = f ( x ) + f ( n ) ( x + Θ h ) n ! h n {\displaystyle f(x+h)=\sum \limits _{k=0}^{n-1}{{\frac {f^{(k)}(x)}{k!}}h^{k}}+{\frac {f^{(n)}(x+\Theta h)}{n!}}h^{n}=f(x)+{\frac {f^{(n)}(x+\Theta h)}{n!}}h^{n}} , azaz
f ( x + h ) f ( x ) = f ( n ) ( x + Θ h ) n ! h n {\displaystyle f(x+h)-f(x)={\frac {f^{(n)}(x+\Theta h)}{n!}}h^{n}}

Legyen f ( n ) ( x ) > 0 {\displaystyle f^{(n)}(x)>0\,} , ekkor f ( n ) {\displaystyle f^{(n)}\,} folytonossága miatt létezik olyan ε > 0 {\displaystyle \varepsilon >0\,} , hogy minden ε > | a | {\displaystyle \varepsilon >|a|\,} -ra f ( n ) ( x + a ) > 0 {\displaystyle f^{(n)}(x+a)>0\,} . Tegyük fel, hogy n {\displaystyle n\,} páros, | h | < ε {\displaystyle |h|<\varepsilon } , és Θ h = a {\displaystyle \Theta h=a\,} , ekkor

0 < f ( n ) ( x + a ) n ! h n = f ( n ) ( x + Θ h ) n ! h n = f ( x + h ) f ( x ) {\displaystyle 0<{\frac {f^{(n)}(x+a)}{n!}}h^{n}={\frac {f^{(n)}(x+\Theta h)}{n!}}h^{n}=f(x+h)-f(x)} , azaz f ( x ) < f ( x + h ) {\displaystyle f(x)<f(x+h)\,} , következésképp f {\displaystyle f\,} -nek x {\displaystyle x\,} helyen lokális minimuma van. Ha n {\displaystyle n\,} páratlan, akkor, ha 0 < h < ε {\displaystyle 0<h<\varepsilon \,} , akkor f ( x ) < f ( x + h ) {\displaystyle f(x)<f(x+h)\,} , ha viszont ε < h < 0 {\displaystyle -\varepsilon <h<0\,} , akkor f ( x ) > f ( x + h ) {\displaystyle f(x)>f(x+h)\,} így x {\displaystyle x} helyen a függvénynek nincs szélsőértéke. f ( n ) ( x ) < 0 {\displaystyle f^{(n)}(x)<0\,} esetben a maximum létezése, ill. nem létezése nagyon hasonlóan látható be.
Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap