Remeterák

Remeterák
Belgiumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Rákok (Crustacea) Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca) Rend: Tízlábú rákok (Decapoda) Alrend: Pleocyemata Alrendág: Anomura Öregcsalád: Paguroidea Család: Remeterákok (Paguridae) Nem: Pagurus Fabricius, 1775 Faj: P. bernhardus
Tudományos név
Pagurus bernhardus (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Bernhardus typicus Dana, 1851 Cancer bernhardus Linnaeus, 1758 Eupagurus bernhardus (Linnaeus, 1767) Pagurus eblaniensis Kinahan, 1860 Pagurus streblonyx Leach, 1815 Pagurus ulidiae Thompson, 1844 Pagurus ulidianus Bell, 1846
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Remeterák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Remeterák témájú médiaállományokat és Remeterák témájú kategóriát.

A remeterák vagy Bernát-rák (Pagurus bernhardus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a remeterákok (Paguridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Bernát-rák az észak-európai tengerpartokon leggyakrabban előforduló remeterákfaj. Európa valamennyi tengerpartján megtalálható.

Megjelenése

A remeterák hossza 12 centiméterig terjedhet; az ilyen méretű állat rendszerint a közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) üres házában él. A látható testrészekkel ellentétben a csiga csillogó belső házában elhelyezkedő potroh puha. A remeterák gyakran megosztja lakhelyét a társuló tengerirózsával (Calliactis parasitica). A tengerirózsa egyfajta védelmet nyújt a ráknak, a legveszedelmesebb ellenségeivel, a fejlábúakkal: polipokkal, kalmárokkal szemben.

Életmódja

A remeterák magányos állat, olykor társaival közösen táplálkozik. A remeterák éjjel-nappal táplálék után kutat. Fiatal korában inkább partközelben él. A Bernát-rák mindenevő, és szívesen fogyaszt dögöket, ezért a szennyezett állati tetemek mérgezést okoznak neki.

Szaporodása

Az ivarérettséget 18 hónapos korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. A nőstény legfeljebb 15 000 petét rak. A peték fénylően vörösek, és a nőstény hasához tapadnak. 7-10 nap múltán a petékből lárvák kelnek ki, amelyek a csigaházba költözésig négy vedlésen mennek keresztül a planktonban.

Képek

• 
  Ház nélküli remeterák
• 
• 
• 
  Múzeumi
• 
  példányok

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Pagurus bernhardus (Linnaeus, 1758) WoRMS
• Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio decima, reformata. Laurentius Salvius: Holmiae. ii, 824 pp., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/10277#page/3/mode/1up