Redukciós formulák

A redukciós formulák bizonyos I n = f ( x , n ) d x {\displaystyle I_{n}=\int f(x,n)\,dx} alakú határozatlan integrálokra adnak rekurziót. Ezek a rekurziók gyakran jól alkalmazhatók bizonyos határozott integrálok kiszámítására.

Legfontosabb redukciós formulák

Trigonometrikus redukciós formulák

sin n x d x = ( n 1 ) n sin n 2 x d x 1 n sin n 1 x cos x {\displaystyle \int \sin ^{n}xdx={\frac {(n-1)}{n}}\int \sin ^{n-2}x\,dx-{\frac {1}{n}}\sin ^{n-1}x\,\cos x}
cos n x d x = ( n 1 ) n cos n 2 x d x + 1 n cos n 1 x sin x {\displaystyle \int \cos ^{n}xdx={\frac {(n-1)}{n}}\int \cos ^{n-2}x\,dx+{\frac {1}{n}}\cos ^{n-1}x\,\sin x}

A két formula levezetése analóg, mi csak az elsőt mutatjuk be. Parciálisan integrálva:

sin n 1 x ( cos x ) d x = sin n 1 x cos x + ( n 1 ) sin n 2 x cos 2 x d x {\displaystyle \int \sin ^{n-1}x\,(-\cos 'x)\,dx=-\sin ^{n-1}x\,\cos x+(n-1)\int \sin ^{n-2}x\,\cos ^{2}x\,dx} , ahol
sin n 2 x cos 2 x d x = sin n 2 x ( 1 s i n 2 x ) , d x {\displaystyle \int \sin ^{n-2}x\,\cos ^{2}x\,dx=\int \sin ^{n-2}x\,(1-sin^{2}x),dx} .

Visszaírva és, rendezve:

n sin n 1 x ( cos x ) d x = ( n 1 ) sin n 2 x d x sin n 1 x cos x {\displaystyle n\int \sin ^{n-1}x\,(-\cos 'x)\,dx=(n-1)\int \sin ^{n-2}x\,dx-\sin ^{n-1}x\,\cos x} , ami már maga a redukciós formula.

d x ( 1 + x 2 ) n {\displaystyle \int {\frac {dx}{(1+x^{2})^{n}}}}

d x ( 1 + x 2 ) n = 1 2 n 2 x ( 1 + x 2 ) n 1 + 2 n 3 2 n 2 d x ( 1 + x 2 ) n 1 {\displaystyle \int {\frac {dx}{(1+x^{2})^{n}}}={\frac {1}{2n-2}}{\frac {x}{(1+x^{2})^{n-1}}}+{\frac {2n-3}{2n-2}}\int {\frac {dx}{(1+x^{2})^{n-1}}}}

Hogy ezt belássuk, a számlálót írjuk át:

d x ( 1 + x 2 ) n = d x ( 1 + x 2 ) n 1 x 2 ( 1 + x 2 ) n d x {\displaystyle \int {\frac {dx}{(1+x^{2})^{n}}}=\int {\frac {dx}{(1+x^{2})^{n-1}}}-\int {\frac {x^{2}}{(1+x^{2})^{n}}}\,dx}

Parciálisan integrálva:

x 2 ( 1 + x 2 ) n d x = 1 2 n 2 [ x ( 1 + x 2 ) n 1 + d x ( 1 + x 2 ) n 1 ] {\displaystyle \int {\frac {x^{2}}{(1+x^{2})^{n}}}\,dx={\frac {1}{2n-2}}\left[{\frac {-x}{(1+x^{2})^{n-1}}}+\int {\frac {dx}{(1+x^{2})^{n-1}}}\right]} , amit rendezve már a kívánt formulához jutunk.

x n e a x d x {\displaystyle \int x^{n}e^{ax}\,dx}

Parciálisan integrálva kapjuk, hogy

x n e a x d x = 1 a [ a x n e a x n x n e a x d x ] {\displaystyle \int x^{n}e^{ax}\,dx={\frac {1}{a}}\left[{a}x^{n}e^{ax}-n\int x^{n}e^{ax}\,dx\right]}

Alkalmazások

Trigonometrikus helyettesítéseknél

Irracionális függvények határozott integráljának a kiszámításakor gyakran alkalmazhatunk olyan trigonometrikus helyettesítést, ahol az integrandusz a helyettesítés után sin, vagy cos polinomja, és a határok π 2 {\displaystyle {\frac {\pi }{2}}} többszörösei. Ekkor hasznos a következő két formula, amit a redukciós formulák alkalmazásával könnyen megkaphatunk:

0 π / 2 sin 2 n + 1 x d x = 2 4 2 n 3 5 ( 2 n + 1 ) {\displaystyle \int _{0}^{\pi /2}\sin ^{2n+1}x\,dx={\frac {2\cdot 4\ldots 2n}{3\cdot 5\ldots (2n+1)}}}
0 π / 2 sin 2 n x d x = 1 3 ( 2 n 1 ) 2 4 ( 2 n ) π 2 {\displaystyle \int _{0}^{\pi /2}\sin ^{2n}x\,dx={\frac {1\cdot 3\ldots (2n-1)}{2\cdot 4\ldots (2n)}}\cdot {\frac {\pi }{2}}}

Racionális törtfüggvények integrálásakor

Racionális törtfüggvény primitív függvényének a meghatározásakor a függvényt parciális törtekre bontjuk. A kapott összeadandók primitív függvényét zárt alakban megkaptuk, kivéve az d x ( x 2 + 1 ) n {\displaystyle \int {\frac {dx}{(x^{2}+1)^{n}}}} alakú tagokét. Hogy ezen tagok határozott integrálját is számolhassuk, redukciós formulát alkalmazunk:

I n = a b d x 1 + x 2 {\displaystyle I_{n}=\int _{a}^{b}{\frac {dx}{1+x^{2}}}}
I n = 1 2 n 2 [ x ( 1 + x 2 ) n 1 ] a b + 2 n 3 2 n 2 I n 1 = 1 2 n 2 [ x ( 1 + x 2 ) n 1 ] a b + 2 n 3 ( 2 n 2 ) ( 2 n 4 ) [ x ( 1 + x 2 ) n 1 ] a b + + ( 2 n 3 ) ! ! ( 2 n 2 ) ! ! [ arc tg  x ] a b {\displaystyle I_{n}={\frac {1}{2n-2}}{\Big [}{\frac {x}{(1+x^{2})^{n-1}}}{\Big ]}_{a}^{b}+{\frac {2n-3}{2n-2}}I_{n-1}={\frac {1}{2n-2}}{\Big [}{\frac {x}{(1+x^{2})^{n-1}}}{\Big ]}_{a}^{b}+{\frac {2n-3}{(2n-2)(2n-4)}}{\Big [}{\frac {x}{(1+x^{2})^{n-1}}}{\Big ]}_{a}^{b}+\,\ldots \,+{\frac {(2n-3)!!}{(2n-2)!!}}{\Big [}{\text{arc tg }}x{\Big ]}_{a}^{b}}

Gamma-függvény

Felhasználva, hogy

0 e t d t = 1 {\displaystyle \int _{0}^{\infty }e^{-t}\,dt=1} ,

az idevágó redukciós formulából adódik, hogy

0 x n e t d t = n ! {\displaystyle \int _{0}^{\infty }x^{n}e^{-t}\,dt=n!} .

A gamma-függvény szokásos definíciójával egybevetve:

Γ ( n + 1 ) = n ! {\displaystyle \Gamma (n+1)=n!}

Ugyanazt a parciális integrálást elvégezve, amit a vonatkozó redukciós formulánál elvégeztük kapjuk, hogy

Γ ( x ) = ( x 1 ) Γ ( x 1 ) {\displaystyle \Gamma (x)=(x-1)\Gamma (x-1)} .

Források

  • Banach, S.: Differenciál- és integrálszámítás, Tankönyvkiadó, 1967