Pusztakamarás
| Pusztakamarás (Cămărașu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Pusztakamarás |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407140 |
| SIRUTA-kód | 56531 |
| Népesség | |
| Népesség | 1592 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 141 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 31,22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 322 m |
| Terület | 51 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′, k. h. 24° 07′46.783333333333, 24.11666666666746.783333°N 24.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 47′, k. h. 24° 07′46.783333333333, 24.11666666666746.783333°N 24.116667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztakamarás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pusztakamarás (románul Cămărașu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
A megye délkeleti részén fekszik, Kolozsvártól 48 kilométernyire.
Története
Első írásos említése 1322-ből maradt fenn Kamarás néven. 1421-ben Pusztakamarásként említik. 1334-ben már plébániatemploma is volt.[2]
A településen egykor a Kemény családnak voltak birtokai, itt állott kastélyuk is.
1850-ben 750 lakosából 439 román, 219 magyar és 92 roma volt. 1992-ben 1385 lakosának megoszlása: 970 román, 213 magyar és 202 roma.[3]
1944. szeptember 16. éjjelén a községtől két kilométerre levő Sóskúti erdőben a magyar honvédség kivégzett 126 zsidót, akiket a magyar tábori csendőrség gyűjtött össze Nagy- és Kissármásról.[4][5][6]
Látnivalók
- Kemény-kúria (18–19. század)[7]
- Református templom (13–18. század)[8]
- A meggyilkolt zsidók emlékműve
- Sütő András szülőháza
- 2015. október 4-én adták át Sütő András felújított szülőházát, amely az író emlékházaként és művelődési központként működik.[9]
Képgaléria
- Képgaléria Pusztakamarásról a www.erdely-szep.hu honlapon
Híres emberek
- Itt töltötte életének utolsó éveit Kemény Zsigmond (1814–1875) író, és itt is temették el a ház kertje mögötti dombon édesanyja, Csóka Rozália mellé.
- Itt született szövérdi Szász István (1865–1934) mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró.
- Itt született szövérdi Szász Ferenc (1880–1948) mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró.
- Itt született Sütő András (1927–2006) író.
- Itt született Székely Ferenc (1951) néprajzkutató.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
- ↑ Sütő András: Bertalan-éj a lelkünkön. Digitális Irodalmi Akadémia (Sütő András: Létvégi hajrában). (Hozzáférés: 2022. május 31.)
- ↑ Magyar tömeggyilkosság egyenruhában (Telex, 2022. április 12.)
- ↑ Kovács Szabolcs: A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17.). Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában (Clio Intézet, Budapest, 2021; Clio kötetek 4.)
- ↑ Kolozs megye műemlékeinek jegyzéke, 1028-as sorszám [1] Archiválva 2010. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf)
- ↑ uo. 1029-es sorszám
- ↑ Varga László: Felavatták Sütő András felújított pusztakamarási szülőházát (magyar nyelven). kronika.ro, 2015. október 4. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
Források
- [2]
- [3]
Sablon:Kolozs megye települései
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
