Nátrium-tioszulfát

Nátrium-tioszulfát
Nátrium-tioszulfát
A nátrium-tioszulfát-pentahidrát kristályszerkezete
IUPAC-név	Nátrium-tioszulfát
Más nevek	Nátrium-hiposzulfit (téves), fixírsó, antiklór
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7772-98-7, 10102-17-7 (pentahidrát)
Gyógyszerkönyvi név	Natrii thiosulfas
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Na2S2O3
Moláris tömeg	158,11 g/mol
Megjelenés	Színtelen, kristályos
Sűrűség	1,67 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont	48,5 °C
Forráspont	bomlik, körülbelül 300 °C-on[1]
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik: 701 g/l (20 °C)[1]
Lúgosság (pKb)	N/A
Kristályszerkezet
Koordinációs geometria	Tetraéderes anion
Veszélyek
EU osztályozás	Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
NFPA 704	0 1 0
R mondatok	nincs R-mondat[1]
S mondatok	nincs S-mondat[1]
Lobbanáspont	Nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	Tiokénsav Nátrium-szulfit Nátrium-szulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nátrium-tioszulfát (vagy hétköznapi nevén fixírsó, széksó) egy szervetlen vegyület, a tiokénsav nátriumsójának tekinthető. Színtelen, kristályos anyag. Kémiai képlete: Na₂S₂O₃. Vízben jól oldódik. A tiszta nátrium-tioszulfát nem változik levegőn, de ha szennyezéseket tartalmaz, higroszkópos. Vizes oldatból 5 mól kristályvízzel (pentahidrát) kristályosodik. A pentahidrát képlete: Na₂S₂O₃ · 5 H₂O.

Kémiai tulajdonságai

Ha a nátrium-tioszulfát oldatához savat adnak, tiokénsav válik szabaddá. A tiokénsav elbomlik, finom eloszlású kén válik ki. Emiatt az oldat zavaros lesz. A tiokénsav bomlásának egyenlete:

${\displaystyle \mathrm {H_{2}S_{2}O_{3}\rightarrow H_{2}SO_{3}+S} }$

A nátrium-tioszulfát a jódot megköti, nátrium-jodid (NaI) keletkezik, a nátrium-tioszulfát pedig nátrium-tetrationáttá (Na₂S₄O₆) alakul.

${\displaystyle \mathrm {2\ Na_{2}S_{2}O_{3}+I_{2}\rightarrow Na_{2}S_{4}O_{6}+2\ NaI} }$

A levegő szén-dioxidja hatására lassan elbomlik, a bomlásának termékei: kén-dioxid, kén-hidrogén és finom eloszlású kén. Klór hatására nátrium-szulfáttá alakul, emellett sósav és kénsav keletkezik.

${\displaystyle \mathrm {Na_{2}S_{2}O_{3}+4\ Cl_{2}+5\ H_{2}O\rightarrow Na_{2}SO_{4}+8\ HCl+H_{2}SO_{4}} }$

Komplex vegyületeket képez a nehézfémek sóival. Ezek a komplexek általában vízben oldódnak. Ezüst-bromiddal a benne található tioszulfátionok a következőképpen reagálnak (ezt a reakciót a fényképészetben hasznosítják):

${\displaystyle \mathrm {AgBr+2\ S_{2}O_{3}^{2-}\rightarrow Br^{-}+[Ag(S_{2}O_{3})_{2}]^{3-}} }$

Erős oxidálószerekkel robbanásszerűen reagálhat,^[1] de más körülmények között nem éghető. Hevítve elbomlik körülbelül 300 °C-on.^[1]

Előállítása

A nátrium-tioszulfát akkor képződik, ha nátrium-szulfit oldatát kénnel forralják.

${\displaystyle \mathrm {Na_{2}SO_{3}+S\rightarrow Na_{2}S_{2}O_{3}} }$

Melléktermékként keletkezik a kéntartalmú festékek gyártásakor, főként így nyerik.

Felhasználása

Az élelmiszeriparban antioxidánsként (E539), klóros vagy hipokloritos fehérítéskor a klórnyomok eltüntetésére használják. A klórnyomok eltüntetésére használt nátrium-tioszulfátot antiklórnak nevezik.

A fényképészetben a rögzítéshez vagy fixáláshoz használják. A fixálás az előhívást követő részfolyamat. Ekkor a film fényérzékeny rétegében maradt, el nem bomlott ezüst-bromid oldatot nátrium-tioszulfáttal oldják ki. Ekkor az ezüst-bromid a nátrium-tioszulfáttal egy komplex vegyületté alakul, ami vízben oldható. A fixálás után a filmet át kell mosni, mert a nátrium-tioszulfát elbomolhat és megsárgíthatja a filmet.

Az analitikai kémiában a jód mennyiségének meghatározására, az úgynevezett jodometriás titrálásokban alkalmazzák. A bányászatban az ezüst érceiből való kioldására használják. Cianidmérgezés esetén ellenméregként adják, mert a cianid a szervezetben a tioszulfát hatására kevésbé mérgező tiocianáttá (rodanid) alakul.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások