Mácsonyavirágúak

Mácsonyavirágúak
Evolúciós időszak: késő krétaholocén
PreꞒ
Є
O
S
D
C
P
J
K
Héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus)
Héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mácsonyavirágúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mácsonyavirágúak témájú kategóriát.

Más rendszerezések
legközelebbi felsőbb taxon: Klád
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Alosztály
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
  • Dipsacanae
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
  • Gentiananae
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
  • Cornanae
alsóbb taxonok: családok
Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.

A mácsonyavirágúak (Dipsacales) a valódi kétszikűek (eudicots) egyik rendje mintegy 1090 fajjal, amiket ma 2 család 45 nemzetségébe sorolunk. A rendszertanászok sokáig jól körülhatárolható rendnek tekintették, ám az utóbbi két évtized kutatásai jelentősen átrajzolták határait.

Kialakulásuk

A rend mintegy 90–110 millió éve, a kora kréta korszakban önállósult.

Elterjedésük

A rend kozmopolita, azaz képviselőit az egész Földön megtaláljuk.

Jellemzésük

Fák és lágyszárúak egyaránt tartoznak ide. Leveleik átellenesen állnak; pálhalevelük nincs. Lehetnek tagoltak vagy összetettek; a szélük gyakran bemetszett.

Virágzatuk rendszerint végálló, bogas vagy fészkes. Virágzatuk laza álernyő, de a kocsányok hiánya miatt tömör virágszerű virágzat (pseudanthium) is lehet. Virágaik aktinomorfak, ritkán zigomorfak vagy részaránytalanok, körönként többnyire öt-, esetleg négytagúak. Virágtakarójuk levelei rendszerint forrtak; forrt pártájukra az 1–5 porzó ránőtt. Virágporszemeik három magvúak. Termőjük szinkarpikus, 2–5 termőleveléllel. Magházuk alsó állású, kevés anatropikus magkezdeménnyel.

Legősibb családjuk a pézsmaboglárféléké (Adoxaceae), amely a felső kréta és az korai paleocén korszakok körül vált le a törzsfejlődés közös vonaláról. Egyes rendszerezők a rend többi hat, egymáshoz közelebb álló családját egy nagy Dipsacaceae sensu lato családba egyesítik, és a molekuláris genetikai eredmények az ennél finomabb felosztást is jól támogatják. A hat közeli rokon család további, közös sajátosságai:

  • az ortometil-flavonoidok és egyéb flavonoidok jelenléte;
  • virágjuk általában zigomorf, a csésze kivételével;
  • pártájukon gyakorta egysejtű szőrökkel társult nektáriumok nőnek.
  • csészéjük vagy annak maradványai sok esetben az áltermés csúcsán marad(nak).

Rendszerezés

APG

Az APG II a következő családokat sorolja a kládba:

Az APG III-rendszer a Diervillaceae, Dipsacaceae, Linnaeaceae, Morinaceae és Valerianaceae családokat összevonja egy kibővített Caprifoliaceae családba, és alcsaládokként kezeli (az Adoxaceae változatlan):

Cronquist

Cronquist rendszere az Asteridae alosztályba helyezi a rendet a következő családokkal: Adoxaceae, Caprifoliaceae, Dipsacaceae, Valerianaceae?

Tahtadzsjan

Tahtadzsján[1] a Cornidae alosztályba helyezi el a Dipsacanae főrendet, melyben három rendre osztja szét a családokat:

  • Viburnales
    Viburnaceae (Cronquistnál: Caprifoliaceae)
  • Adoxales (APG II: Adoxaceae syn. Sambucaceae)
    Sambucaceae (Cronquistnál: Caprifoliaceae)
    Adoxaceae
  • Dipsacales
    Caprifoliaceae
    Valerianaceae
    Triplostegiaceae (Cronquistnál: Valerianaceae)
    Dipsacaceae
    Morinaceae (Cronquistnál: Dipsacaceae)

Források

  • Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 
  • Virágos rendszertan: A mácsonyavirágúak rendje
  • http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/

További információk

  1. Takhtajan rendszere. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap