Kornis Boldizsár

Kornis Boldizsár (1581 előtt – Kolozsvár, 1610. július 11.) erdélyi főnemes, Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsosa, Háromszék főkapitánya.

Élete

Kornis Gáspár huszti kapitány fia volt, testvérei közül György a kolosi, Zsigmond a bihari főispáni tisztséget töltötte be. 1604-ben a székelyek generálisa lett, és mint ilyen, parancsot kapott Belgioioso generálistól, hogy a székelyeket vezesse Bocskai ellen. Ez nem történt meg, mivel a székelyek szétoszlottak. Kornis maga a Habsburg táborhoz csatlakozott, és Giorgio Basta seregében harcolt.

Erdélybe visszatérve 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsosa lett, 1608-ban pedig Háromszék főkapitánya. Előremozdította Báthory Gábor trónra jutását, ezért a fejedelem 1608. október 28-án neki adományozta Radnótot és Szentbenedeket, egyben zászlóssá nevezte ki. 1609-ben II. Mátyás bárói rangra emelte.

1610-ben többedmagával összeesküvést szőtt Báthory Gábor ellen; a kortársak szerint azért, mert a fejedelem megkörnyékezte feleségét, Keresztúri Katát. Újabb kori értelmezés szerint azonban az összeesküvés hatalmi válságból eredt: a régi elit hívei fogtak össze a (szerintük) túl sok új embert előnyben részesítő fejedelem ellen. Az összeesküvés azonban kudarcot vallott. Kornis Boldizsárt a fejedelem elfogatta, és Kolozsváron nagy nyilvánosság előtt kivégeztette.

Források

• Erdély története II. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. 628–631. o. ISBN 963 05 4203 X  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VI. kötet [Kabarcz - Kúthy]. Pest: Ráth Mór. 1860. 359–363. o.  

További információk

• T. Orgona Angelika: A göncruszkai Kornisok: Két generáció túlélési stratégiái az erdélyi elitben (1546 k. –1648). 2007.   [doktori disszertáció]