I. János brandenburgi választófejedelem : Élete, Jegyzetek, Források, Lásd még Wikipédia, a szabad enciklopédia

I. János brandenburgi választófejedelem

I. János brandenburgi választófejedelem

Született	1455. augusztus 2.^[1] Ansbach
Elhunyt	1499. január 9. (43 évesen) Arneburg
Állampolgársága	német
Házastársa	Szász Margit brandenburgi választófejedelemné (1476. augusztus 25. – 1499. január 9.)^[2]
Gyermekei	I. Joachim brandenburgi választófejedelem Brandenburgi Albert Brandenburgi Anna Ursula of Brandenburg
Szülei	Margaret of Baden III. Albert brandenburgi választófejedelem
Foglalkozása	arisztokrata
Tisztsége	választófejedelem
Sírhelye	Berlini dóm
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János brandenburgi választófejedelem témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. János, vagy János Cicero (Ansbach, 1455. augusztus 2. – Arneburg, 1499. január 9.) brandenburgi választófejedelem 1486-tól haláláig.

Élete

János Ansbachban született III. Albert Achilles választó fiaként. 1486-ban, édesapja halála után jutott a trónra. Mivel korábban I. Mátyás magyar király Crossent, Zülichaut és Sommerfeldet hűbérbe adta Jánosnak, Mátyás 1490-es halála után egyesek arra ösztönözték Jánost, hogy ő is vegyen részt a magyar koronáért való küzdelemben. A választófejedelem nem fogadta el a javaslatot, ehelyett inkább Mátyás utódával, II. Ulászlóval kötött barátságot és némi haszonnal járó szövetséget. Cserében 1493-ban II. Ulászló Budán lemondott a Jánosnak hűbérbe engedett birtokokról.

A választófejedelem sokat tett a Brandenburgban divatozó örökjog megszüntetésére, és támogatta a humanista tudományopsságot: Odera-Franfurtban egyetemet tervezett és ő maga is írt latin nyelvű munkákat, amiért Ciceróval hasonlították össze kortársai.

János 13 évnyi uralkodás után hunyt el Arneburgban 1499 elején. Utóda fia, I. Joachim lett.