Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk a kínai nevek pinjin átírását használja, kivéve a magyaros átírásban meghonosodott neveket.
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
A hsziaoercsing(xiao’erjing) (pinjin: xiǎo'érjīng/xiǎo'érjǐng, saját betűivel: شِيَوْ عَر دٍ, egyszerűsített kínai: 小儿经 vagy 小儿锦, hagyományos kínai: 小兒經 vagy 小兒錦), rövidített alakjában hsziaocsing(xiaojing) (kínai írással: 小经 vagy 消经, pinjin: xiǎojīng/xiāojīng, hagyományos: 小經 vagy 消經) a mandarin nyelvjárások és a dungan nyelv írására használt arab írásváltozat. A kínai anyanyelvűek közül a muszlim kisebbségek tagjai használják, mint például a hujok, tunghszianok stb. A dunganok manapság már csak Kína területén használják, a Szovjetunió utódállamaiban a cirill írást alkalmazzák, amelyre a 20. század első felében álltak át (lásd: dungan ábécé).
A hsziaoercsing(xiao’erjing) jobbról balra íródik, akárcsak más, arab íráson alapuló változatok. Az írásrendszer hasonlít az ujgur ábécére, mert mindkettő minden esetben jelöli a magánhangzókat, ezzel szemben a többi arab írásváltozat nem jelöli a rövid magánhangzókat.
Eredet
A 7. században, a Tang-dinasztia idején számos arab vagy perzsa nyelvű nép érkezett Kínába. Ezekből a népekből, félig-meddig asszimilálódva a hanokkal, kialakult a huj kisebbség. E muszlim nép elsősorban klasszikus arabot és a Koránt tanulmányozták a madraszákban, így kevéssé ismerték a kínai írásjegyeket, viszont jól ismerték az arab írást. Ebből kifolyólag kialakult több, az arab íráson alapuló, de a kínai nyelv lejegyzését szolgáló írás. Ezekből az írásokból alakult ki a ma már standardizált hsziaoercsing(xiao’erjing).
A hsziaoercsing(xiao’erjing)et kétféle változatban használják. Az egyik változata a „mecset-rendszer”, melyet főként vallási intézményekben használnak. Sok arab és perzsa vallási elemet tartalmaz, nem használ kínai jeleket. Meglehetősen standardizált.
A másik változata a „mindennapi rendszer”. Ez alig vagy egyáltalán nem használ vallási elemeket, viszont gyakori a kínai írásjegyek használata. Ezek mennyisége a használótól függ, tehát nem mondható standardizáltnak.
Napjainkban a hsziaoercsing(xiao’erjing) használata egyre inkább visszaszorulóban van, ami a kínai gazdaság növekedésében és az oktatás vidéki kiterjesztésének köszönhető. Emellett versenytársa is akadt, a pinjin alakjában.
Az ábécé
A hsziaoercsing(xiao’erjing) 36 betűt tartalmaz, melyból 4 magánhangzót jelöl. A 36 betűből 28 az arabból származik, 4 a perzsából (2 módosított), és 4 betű csak a hsziaoercsing(xiao’erjing)ben található meg.
Szótagkezdők és mássalhangzók
Betű
Végső-Középső-Kezdő
Standard Mandarin kiejtés
Pinjin
Arab
kiejtés
Perzsa
kiejtés
Példa
Megjegyzés
1
[ɑ], [a]
a, a-, -a, -a-
[ʔ], [a:], [æː]
[ʔ], [ɔ], [æ]
اَ(阿ā)
magánhangzó
2
[p]|[b]-
b-
[b]
[b]
بَا(爸bà)
3
[pʰ]-
p-
–
[p]
پﹾ(婆pó)
perzsa kölcsönzés
4
[tʰ]-
t-
[t]
[t]
تَا(塔tǎ)
5
[tɕʰ]-, [ɕ]-
q-, x-
[θ]
[s]
ثِئ(些xiē)
megváltozott hangértékkel
6
[tɕʰ]-
q-
–
–
ﭤْﻮ(穷qióng)
egyedi Xiao’erjing-betű
7
[ʈʂ]-
zh-
[d͡ʒ]
[d͡ʒ]
ﺟﹾ(这zhè)
megváltozott hangértékkel
8
[ʈʂʰ]-
ch-
–
[t͡ʃ]
ﭼﹾ(车ché)
perzsa kölcsönzés
9
[x]-
h-
[ħ]
[h]
ﺣﹾ(河hé)
csak -e, -ei, -en, -eng végű szótagrész előtt
10
[x]-
h-
[x]
[x]
ﺧﹸ(湖hú)
csak -u, -ua, -uai, -uan, -uang, -ui, -un, -uo végű szótagrész előtt
11
[t]|[d]-, [tɕ]-
d-, j-
[d]
[d]
دٍْ(钉dīng)
néhány szótagban a pinjin szókezdő j- helyett is
12
[t͡s]-
z-
[ð]
[z]
ذَىْ(在zài)
13
-[ɹ]
-r
[r]
[r]
لِر(粒儿lìr)
szó végi -r jelölésére
14
–
–
[z]
[z]
زَكَاة(zakat)
csak arab eredetű szavakban
15
[ʐ]|[ɻ]-
r-
–
[ʒ]
ژﹾ(热rè)
perzsa kölcsönzés
16
[s]-, [ɕ]-
s-, x-
[s]
[s]
سٍ(信xìn)
néhány szótagban a pinjin szókezdő s- és sh- helyett is
17
[s]-
s-
–
–
(思sī)
egyedi Xiao’erjing-betű, tónusjelölésre
18
[ʂ]-, [ɕ]-
sh-, x-
[ʃ]
[ʃ]
شِ(是shì)
néhány szótagban a pinjin szókezdő x- helyett is
19
[s]-
s-
[sˁ]|[sˠ]
[s]
صْ(色sè)
20
–
–
[dˁ]|[ðˠ]
[z]
الْضَّاد(az Arab világ)
csak arab kölcsönzésekben
21
[t͡sʰ]-
c-
–
–
ڞْ(册cè)
egyedi Xiao’erjing betű
22
[t͡s]-
z-
[tˁ]|[tˠ]
[t]
طٌ(遵zūn)
megváltozott hangértékkel
23
[t͡s]-
z-
[ðˁ]|[ðˠ]
[z]
ظْ(作zuò)
megváltozott hangértékkel
24
[ə]
e, e-, -e, -e-
[ʕ]
[ʔ]
ﻋﹶ(恶è)
kínai szavakban magánhangzó, arab, perzsa szavakban mássalhangzó
25
–
–
[ɣ]|[ʁ]
[ɣ], [q], [ɢ], [x]
غَبْن(csalás)
csak arab kölcsönzésekben
26
[f]-
f-
[f]
[f]
فِ(废fèi)
27
[k]|[g]-
g-
[q]
[q], [ɢ]
قَ(个ge)
megváltozott hangértékkel
28
–
–
[k]
–
كَلِمَة(közmondás)
csak arab kölcsönzésekben
28
[kʰ]-
k-
–
[k]
ﮎْ(可kě)
perzsa kölcsönzés
29
–
–
–
[g]
گنج(kincs)
perzsa kölcsönzés, csak perzsa kölcsönszavakban
30
[ŋ]-, [ɲ]-
ng-, gn-
–
–
ﮜْﺎ(仰ngǎng)
ritka, a nyelvjárási [ŋ] és [ɲ] jelölésére szolgál
31
[l]-
l-
[l]|[lˁ]
[l]
لِ(里lǐ)
32
[m]|[n]-
m-, n-
[m]
[m]
مِ(秘mì)
33
[n]-
n-
[n]
[n]
نِ(你nǐ)
34
[x]-
h-
[h]
[h], [ɛ], [æ]
هَا(哈hā)
csak -a, -ai, -an, -ang, -ao végű szótagrész előtt, valamint arab kölcsönszavakban
35
[u], [ʊ]
wu, u-, -u, -u-
[w], [u:], [y]
[v], [u], [o], [ow]
ءُ(无wú)
magánhangzó
36
–
–
[j], [i:]
–
يَوْم(Feltámadás Napja)
magánhangzó, arab kölcsönzés
36
[i], [ɪ]
yi, i-, -i, -i-
–
[j], [i], [e]
يَا(呀ya)
magánhangzó, perzsa kölcsönzés
Szótagzárók és magánhangzók
Betű
Standard Mandarin kiejtés
Pinjin
Példa
Megjegyzés
1
vagy
[ɑ]
a
اَ(阿ā)
2
-[ɑ]
-a
دَا(大dà)
3
[iɑ]
ya
يَا(呀ya)
4
-[iɑ]
-ia
كِا(家jiā)
csak pinjin j-, q-, x-, l- után
5
[uɑ]
wa
وَ(娃wá)
6
-[uɑ]
-ua
قُوَ(刮guā)
7
–
[o]
o
–
nincs Xiao’erjing-megfelelője
8
–
[uo]|[uɔ]
wo
–
nincs Xiao’erjing-megfelelője
9
[ə]|[ɤ]
e
ﻋﹶ(恶è)
10
vagy
-[ə]|[ɤ]
-e
دْ(德dé)
11
[uə]
wo
وْ(我wǒ)
12
-[uə]
-uo
قُوَع(国guó)
13
[ɑɻ]
er
عَر(儿ér)
14
-[ɻ]
-r
لِر(粒儿lìr)
szóvégi -r jelölésére
15
–
[ɛ]
ê
–
nincs Xiao’erjing-megfelelője
16
[iɛ]
ye
اِئ(耶yē)
17
-[iɛ]
-ie
كِئ(解jiě)
18
[yɛ]
yue
يُؤ(约yuē)
19
-[yɛ]
-üe, -ue
كُؤ(决jué)
csak pinjin j-, q-, x-, l-, n- után
20
vagy
[i]
yi
ءِ(意yì)
21
-[i]
-i
ﭼﹺ(其qí)
22
-[]
-i
ذِ(子zǐ)
csak pinjin z-, c-, s- után
23
-[ʐ̩]
-i
ﺟﹺ(知zhī)
csak pinjin zh-, ch-, sh-, r- után
24
[aɪ]
ai
اَىْ(爱ài)
25
-[aɪ]
-ai
كَىْ(凯kǎi)
26
–
[eɪ]
ei
–
nincs Xiao’erjing-megfelelője
27
vagy
-[eɪ]
-ei
دِؤ(得děi)
28
[uaɪ]
wai
وَىْ(歪wāi)
29
-[uaɪ]
-uai
كُوَىْ(块kuài)
30
[ueɪ]
wei
وِ(为wèi)
31
-[ueɪ]
-ui
حُوِ(回huí)
32
vagy
[u]
wu
ءُ(无wú)
33
vagy
-[u]
-u
كُو(苦kǔ)
34
[aʊ]
ao
اَوْ(奥ào)
35
-[aʊ]
-ao
قَوْ(高gāo)
36
[əʊ]|[ɤʊ]
ou
عِوْ(偶ǒu)
37
-[əʊ]|[ɤʊ]
-ou
كِوْ(口kǒu)
38
[iaʊ]
yao
يَوْ(要yào)
39
-[iaʊ]
-iao
كِيَوْ(教jiào)
40
[iəʊ]|[iɤʊ]
you
يِوْ(有yǒu)
41
-[iəʊ]|[iɤʊ]
-iu
نِيِوْ(牛niú)
42
[y]
yu
ىُ(与yǔ)
43
és
-[y]
-ü, -u
نُوُ(女nǚ)
csak pinjin j-, q-, x-, l-, n- után
44
[an]
an
ءًا(安ān)
45
-[an]
-an
دًا(但dàn)
46
vagy vagy
[ən]
en
ءٌ(恩ēn)
47
vagy
-[ən]
-en
قٍ(根gēn)
48
vagy
[in]
yin
ءٍ(因yīn)
49
-[in]
-in
ٿٍ(勤qín)
50
[yn]
yun
ىٌ(孕yùn)
51
-[yn]
-un
کﹲ(均jūn)
csak pinjin j-, q-, x- után
52
[iɛn]
yan
يًا(严yán)
53
-[iɛn]
-ian
لِيًا(练liàn)
54
[uan]|[wan]
wan
وًا(万wàn)
55
-[uan]
-uan
كُوًا(宽kuān)
56
[yɛn]
yuan
يُوًا(源yuán)
57
-[yɛn]
-uan
كُوًا(捐juān)
csak pinjin j-, q-, x- után
58
[uən]|[wən]
wen
وٌ(问wèn)
59
-[uən]
-un
کﹲ(困kùn)
60
[ɑŋ]
ang
ءْا(昂áng)
61
-[ɑŋ]
-ang
قْا(刚gāng)
62
–
[əŋ]
eng
–
nincs Xiao’erjing-megfelelője
63
vagy
-[ɤŋ]
-eng
قْع(更gèng)
64
[iŋ]
ying
ىٍْ(应yīng)
65
-[iŋ]
-ing
لٍْ(另lìng)
66
-[ʊŋ]
-ong
خْو(宏hóng)
67
vagy
[yʊŋ]
yong
يْو(用yòng)
68
vagy
-[yʊŋ]
-iong
ﭤْﻮ(穷qióng)
csak pinjin j-, q-, x- után
69
[iɑŋ]
yang
يْا(羊yáng)
70
-[iɑŋ]
-iang
لِيْا(良liáng)
71
[uɑŋ]|[wɑŋ]
wang
وْا(忘wàng)
72
-[uɑŋ]
-uang
كُوْا(况kuàng)
73
[uɤŋ]|[wɤŋ]
weng
وْع(翁wēng)
Arab és perzsa szavakban csak a hosszú magánhangzókat jelölik, a rövidek jelöletlenek.
Arab és perzsa kölcsönszavakban a sukuun () jelöletlen, de kínai szavakban általában jelölik, ez alól csak néhány gyakran használt szó a kivétel. Például a hangsúlyozott "的" (tö(de)) és "和" (ho(hé)) írása "دِ" és " ﺣَ"; egyébként sukuunnal "دْ" és " ﺣْ", vagy sukuun nélkül "د" és " ﺣ".
A sukuun jelölheti a kínai szóvégi -[ŋ] végződést, de ezt helyettesítheti fatHatan () vagy kasratan () vagy dammatan () is.
Többszótagú szavakban a záró 'alif ( ﺎ), amely a hosszú -ā hangot jelöli, helyettesíthető fatHahval (), ami rövid -ă-t jelöl.
Kínai szavakban a shaddah a teljes szótag kettőzését jelöli, hasonlóan a kínai "々" írásjegyhez.
A Xiao’erjing az arab írásjeleket használja, mint punktuációs jeleket.
Átírás: "Zsenzsen seng er ceju, caj cunjen ho csüanli sang jilü pingteng. Tamen fu ju lihszing ho lianghszin, ping jing ji hsziungtikuanhszi tö csingshen huhsziang tujtaj(Rénrén shēng ér zìyóu, zài zūnyán hé quánlì shàng yílǜ píngděng. Tāmen fù yǒu lǐxìng hé liángxīn, bìng yīng yǐ xiōngdiguānxì de jīngshén hùxiāng duìdài)."
Magyar: "Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek."
További információk
Tokyo University of Foreign Studies Xiao-Er-Jin Corpus Collection and Digitization Project
Jegyzetek
Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
) jelöletlen, de kínai szavakban általában jelölik, ez alól csak néhány gyakran használt szó a kivétel. Például a hangsúlyozott "的" (tö (de)) és "和" (ho (hé)) írása "دِ" és " ﺣَ"; egyébként sukuunnal "دْ" és " ﺣْ", vagy sukuun nélkül "د" és " ﺣ". 
) vagy kasratan (
) vagy dammatan (
) is. 
), ami rövid -ă-t jelöl. 
Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
