Habsburg Anna bajor hercegné

Ez a szócikk Habsburg Anna bajor hercegnéről szól. Hasonló címmel lásd még: Habsburg Anna (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk I. Ferdinánd magyar király lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Anna magyar királyi hercegnő (egyértelműsítő lap).

Anna
Bajorország hercegnéje
Uralkodási ideje
1550. március 7. – 1579. október 24.
Elődje	Badeni Mária Jakobina
Utódja	Lotaringiai Renáta
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Dunai–Habsburg
Született	1528. július 7. Prága
Elhunyt	1590. október 16. (62 évesen) München
Nyughelye	Miasszonyunk-templom
Édesapja	I. Ferdinánd császár
Édesanyja	Magyarországi Anna
Testvére(i)	Habsburg Erzsébet főhercegnő Habsburg Katalin főhercegnő Habsburg Borbála főhercegnő Habsburg Mária főhercegnő Habsburg Eleonóra főhercegnő Habsburg Johanna főhercegnő Habsburg Margit főhercegnő Habsburg Ilona főhercegnő Habsburg Magdolna főhercegnő II. Miksa német-római császár II. Habsburg Károly főherceg II. Habsburg Ferdinánd főherceg Habsburg János osztrák főherceg
Házastársa	V. Albert bajor herceg
Vallás	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Habsburg Anna (németül Anna von Österreich; Prága, 1528. július 7. – München, 1590. október 16.) Habsburg főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának sarja, 1550-től 1579-ig Bajorország hercegnéja.

Származása, házassága

1528. július 7-én született I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király és Jagelló Anna harmadik gyermekeként. Már gyermekként több ízben eljegyezték: elsőként Tódor bajor herceggel (1526-1534).

A IX. itáliai háborút lezáró crépyi béke értelmében vagy Anna, vagy unokatestvére, Mária spanyol infánsnő feleségül ment volna I. Ferenc francia király kisebbik fiához, II. Károly orléans-i herceghez (1522-1545) Anna hozománya a Milánói Hercegség lett volna. V. Károly végül Anna kiházasítása mellett döntött, de Károly herceg még az esküvő kitűzött időpontja előtt meghalt. Anna végül 1546. július 4-én, 18 évesen Regensburgban V. Albert bajor herceghez ment férjhez, aki első vőlegényének az öccse volt. Hozománya mintegy 50 000 guldent (hollandi forintot) tett ki. A fiatal pár a landshuti Trausnitz várban élt Albert trónra lépéséig. 1550-ben, IV. Vilmos halála után költöztek át Münchenbe.

Anna és V. Albert bajor herceg nagy hatással voltak az udvar szellemi életére, jelentős pénzügyi adományokkal, illetve különböző múzeumok alapításával megalapozták München művészeti hírnevét. Támogatták Hans Mielich festőművész munkásságát, meghívásukra Orlande de Lassus is a müncheni hercegi udvarban telepedett le. 1558-ban tekintélyes könyvgyűjteményükkel megteremtették a Bajor Állami Könyvtár alapjait.

Gyermekei

• Károly (*/† 1547)
• Vilmos (1548–1626), V. Vilmos néven Bajorország hercege (1579-1598).
• Ferdinánd (1550–1608)
• Mária Anna (1551–1608), 1571-ben saját nagybátyjához, II. Károly osztrák főherceghez (1540-1590) ment férjhez.
• Maximiliána Mária (1552–1614)
• Frigyes (1553–1554)
• Ernő (1554–1612), Köln érseke 1583-tól haláláig.

Utolsó évei

V. Albert 1579. október 24-én, 51 éves korában váratlanul elhunyt. A hercegi trónt V. Vilmos néven legidősebb fia foglalta el, aki 1568-tól feleségével, Renáta francia hercegnővel (1544-1602) a landshuti Trausnitz-kastélyban élt. Az özvegyen maradt Anna hercegné tizenegy évvel élte túl férjét, 1590. október 16-án halt meg Münchenben.

Származása

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Anna von Österreich (1528–1590) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.