Gyomorfekély

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Gyomorfekély

Főbb tünetek
  • gyomortáji fájdalom
  • gyomorégés
  • melena
  • hematemesis
DiseasesDB9819
MedlinePlus000206
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyomorfekély témájú médiaállományokat.

A gyomorfekély egy szövethiány (ulcus pepticum), leggyakrabban a gyomor kisgörbületén (ulcus ventriculi), vagy a nyombél kezdeti szakaszán (ulcus duodeni) alakul ki. A gyomorfekély létrejöttében jelentős szerepet játszik a sósavtermelés, amely a nyálkahártya önemésztését okozza akkor, ha idegrendszeri elváltozás miatt érvényesülhet a gyomorsav szövetkárosító hatása.

Közvetlen kiváltó oka a Helicobacter pylori baktérium, aminek mennyisége antibiotikummal hatásosan csökkenthető, így a betegség gyógyítható.

Korábban azt feltételezték, hogy a túlzott stressz, alkohol, kávé, fűszeres ételek fogyasztása váltja ki a betegséget, de ezek nem közvetlen kiváltó okok, legfeljebb hozzájárulnak a betegség lefolyásához.

Előfordulása

A gyomor részeit ábrázoló rajz.

A fekély minden életkorban előfordul, de a leggyakoribb 20-50. életév között, és kétszer annyi férfi szenved fekélybetegségben, mint nő.

Tünetei

Jellegzetes tünete a sajgó gyomortáji fájdalom, amely reggel éhgyomorra, vagy étkezés után néhány órával jelentkezik, és néhány korty folyadék, vagy kis mennyiségű étel elfogyasztására megszűnik. A gyomorfekélyes betegek az étkezést követően 15-20 perc elteltével, míg a nyombélfekélyesek 1-2 óra múlva éreznek intenzív fájdalmat. Ezek a fájdalmak időszakosak, főleg tavasszal és ősszel jelentkeznek.

Szövődmények

A fekélybetegség szövődményei lehetnek a vérzés, átfúródás, és a gyomorkapu-szűkület. Az fekélyes vérzés rendszerint szédüléssel és ájulással kezdődhet és a gyomorba került vér nagy részét a beteg kihányja. A bélrendszerbe jutó vér viszont megemésztődik, ettől lesz a széklet szurokfekete. kisebb mennyiségű vérzés a székletben szabad szemmel nem látható, de laboratóriumi vizsgálattal kimutatható. Az átfúródás (perforáció), hirtelen keletkező erős fájdalommal jár együtt. A gyomorkapu-szűkületnél több napon át, nagy mennyiségű hányadékot ürít a beteg, amely tartalmazhat napokkal előbb elfogyasztott ételt is.

Gyógykezelése

A gyomorműtétet alkalmazzák rák kezelésére, a gyomorfal átlyukadása és súlyos gyomorfekély esetén. A feltáró műtétet ma már ritkábban alkalmazzák, mivel a gyomorfekélyt inkább endoszkópos módszerrel vagy a Helicobacter pylori ellen ható antibiotikummal kezelik.

A patkóbélben létrejövő fekélyek néha szükségessé teszik a gyomor alsó részének (gyomorkapu – pylorus) és a vékonybél felső részének (patkóbél – duodenum) eltávolítását. Amennyiben a patkóbélből megfelelő darab maradhat meg, akkor a Billroth I eljárást hajtják végre, mely során a gyomor megmaradó részét újra összekapcsolják a patkóbéllel, az epevezeték és a hasnyálmirigy kivezető csatornájának belépése előtt. Ha a gyomrot nem lehet a patkóbéllel újra összekapcsolni, akkor a Billroth II eljárást alkalmazzák, melynek során a patkóbél megmaradt részét lezárják, és a vékonybél legközelebb található részén, az éhbélen (jejunum) lyukat vágnak és a gyomrot ehhez a lyukhoz kapcsolják. Mivel a gyomorzár feladata a táplálék aprózása és fokozatos adagolás a vékonybélbe, ezért eltávolítása a táplálék gyorsabb vékonybélbe történő átjutását eredményezheti, ami Dumping-szindrómához vezethet.

Régebben a gyomorfekély miatt végrehajtott gasztrektómiák során gyakran alkalmazták a vagotómiát is, melynek során a gyomor zsigeri idegét (nervus vagus) keresztülvágták, így csökkentve a gyomorsavtermelést. Manapság ezt műtéti beavatkozás nélkül oldják meg, protonpumpagátlók segítségével.

Szükség esetén speciális étrendet javasolnak a panaszok enyhüléséig: ne fogyasszunk a gyomrot izgató, irritáló anyagokat (fűszerek; csípős ételek; túl zsíros és olajos táplálékok), péktermékek közül válasszuk a könnyen emészthetőket. A zöldségek esetében kerüljük a hüvelyeseket (bab, lencse) és a káposztát míg a gyümölcsöknél figyelni kell azok héjára és az apró magvakat tartalmazókra. Ez utóbbiak könnyen beleragadhatnak a fekélybe. Alapvető szabály, hogy óvakodjunk a túl hideg és túl meleg ételektől. A rizs és a burgonya általában engedélyezett.

Források

  • Rosztóczy András–Wittmann Tibor: Refluxbetegség – gyomorsav okozta bántalmak = Tulassay Zsolt és Simon László (szerk.): Gasztroenterológia, SpringMed, Budapest, 2005.
  • Baktérium okozza a legtöbb gyomorfekélyt
  • Hogyan alakul ki a gyomorfekély? Archiválva 2020. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Medichelp.hu
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85099682
  • GND: 4075978-7
  • SUDOC: 031390943
  • NKCS: ph124032
  • BNF: cb122614518
  • BNE: XX528576
  • KKT: 00572090
  • orvostudomány Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap