Elio de Angelis
Elio de Angelis | |
De Angelis 1982-ben | |
Életrajzi adatai | |
Született | 1958. március 26. Róma |
Elhunyt | 1986. május 15. (28 évesen)[1] Marseille[1] |
Nemzetisége | olasz |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 1979 – 1986 |
Csapata | Shadow, Lotus, Brabham |
Nagydíjak száma | 109 (108 rajt) |
Világbajnoki címek | 0 |
Győzelmek | 2 |
Dobogós helyezések | 9 |
Első rajtkockák | 3 |
Leggyorsabb körök | 0 |
Első nagydíj | 1979-es argentin nagydíj |
Első győzelem | 1982-es osztrák nagydíj |
Legutolsó győzelem | 1985-ös San Marinó-i nagydíj |
Legutolsó nagydíj | 1986-os monacói nagydíj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Elio de Angelis témájú médiaállományokat. |
Elio de Angelis (Róma, 1958. március 26. – Marseille, 1986. május 15.) olasz autóversenyző, Formula–1-es pilóta volt. A sportág utolsó gentlemanjének tartott, versenytársai körében rendkívül népszerű De Angelis óta három pilóta halt meg Formula–1-es autóban elszenvedett balesetben, Roland Ratzenberger és Ayrton Senna 1994-ben, a San Marinó-i nagydíjon hunyt el, Jules Bianchi pedig a 2014-es japán nagydíjon elszenvedett balesete után kilenc hónappal. Az első három pilóta tragédiája nagyfokú biztonsági fejlesztéseket vont maga után, és nagyrészt az ő tragédiájuk következtében vált a Formula–1 az egyik legbiztonságosabb sportággá.
Pályafutása
Elio de Angelis gazdag római családból származott, édesapja híres motorcsónak-versenyző volt. 14 éves korában kezdett el gokartozni, 1977-ben pedig megnyerte az olasz Formula–3-as bajnokságot. 1978-ban a brit Formula–1-es sorozatban versenyzett.
Apja pénzének köszönhetően befizette magát a Formula–1-be, és 1979-ben debütált a Shadow csapat pilótájaként. Első futamán, az argentin nagydíjon hetedikként ért célba, a bajnokságban pedig a tizenötödik helyen végzett 3 ponttal. 1980-ban átigazolt a Lotushoz, ahol huszonegy évesen majdnem ő lett minden idők legfiatalabb nagydíjgyőztese, amikor az 1980-as brazil nagydíjon második lett. Első győzelmét az 1982-es osztrák nagydíjon aratta, mindössze öt századmásodperccel Keke Rosberg előtt. A csapatfőnök, Colin Chapman helyét 1982 decemberében bekövetkezett halála után Peter Warr vette át.
Az 1983-as évadtól véget ért a Forddal való együttműködés, és a Cosworth motorok helyett Renault turbómotorok hajtották az autókat. A csapatnak csalódást okozott szezonban de Angelis legjobb eredménye az olasz nagydíjon elért ötödik helyezés volt. 1984-ben már sokkal jobb évet teljesített, összesen 34 pontot gyűjtött, mindezzel harmadikként végzett a világbajnokságban.
Második, és egyben utolsó futamgyőzelmét az 1985-ös San Marinó-i nagydíjon szerezte. 33 pontja az év végi ötödik helyhez volt elegendő. Elhagyta a Lotust, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a csapat erőfeszítéseiket Ayrton Senna felé összpontosítja. De Angelis 1986-ban négy verseny erejéig a kétszeres világbajnok Nelson Piquet helyén autózott a Brabhamnél.
Halála
1986 májusában, egy tesztelésen a Paul Ricard pályán az autó hátsó légterelője levált az autóról, mire Angelis kicsúszott, és a korlátnak ütközve autója kigyulladt. Mivel nem volt kiszolgáló személyzet a pályán, késve érkezett a segítség, és fél órába telt, mire a versenyzőt helikopterrel kórházba szállították. De Angelis kulcscsonttöréssel megúszta volna a balesetet, ám a belélegzett füst miatt másnap fulladás következtében meghalt.
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1979 | Shadow | ARG 7 | BRA 12 | RSA Ki | USW 7 | ESP Ki | BEL Ki | MON Nk | FRA 16 | GBR 12 | GER 11 | AUT Ki | NED Ki | ITA Ki | CAN Ki | USA 4 | 15. | 3 | |
1980 | Lotus | ARG Ki | BRA 2 | RSA Ki | USW Ki | BEL 10 | MON 9 | FRA Ki | GBR Ki | GER 16 | AUT 6 | NED Ki | ITA 4 | CAN 10 | USA 4 | 7. | 13 | ||
1981 | Lotus | USW Ki | BRA 5 | ARG 6 | SMR | BEL 5 | MON Ki | ESP 5 | FRA 6 | GBR Ki | GER 7 | AUT 7 | NED 5 | ITA 4 | CAN 6 | LVS Ki | 8. | 14 | |
1982 | Lotus | RSA 8 | BRA Ki | USW 5 | SMR Vi | BEL 4 | MON 5 | USE Ki | CAN 4 | NED Ki | GBR 4 | FRA Ki | GER Ki | AUT 1 | SUI 6 | ITA Ki | LVS Ki | 9. | 24 |
1983 | Lotus | BRA Kiz | USW Ki | FRA Ki | SMR Ki | MON Ki | BEL 9 | USE Ki | CAN Ki | GBR Ki | GER Ki | AUT Ki | NED Ki | ITA 5 | EUR Ki | RSA Ki | 17. | 2 | |
1984 | Lotus | BRA 3 | RSA 7 | BEL 5 | SMR 3 | FRA 5 | MON 5 | CAN 4 | USE 2 | USA 3 | GBR 4 | GER Ki | AUT Ki | NED 4 | ITA Ki | EUR Ki | POR 5 | 3. | 34 |
1985 | Lotus | BRA 3 | POR 4 | SMR 1 | MON 3 | CAN 5 | USA 5 | FRA 5 | GBR Hn | GER Ki | AUT 5 | NED 5 | ITA 6 | BEL Ki | EUR 5 | RSA Ki | AUS Kiz | 5. | 33 |
1986 | Brabham | BRA 8 | ESP Ki | SMR Ki | MON Ki | BEL | CAN | USA | FRA | GBR | GER | HUN | AUT | ITA | POR | MEX | AUS | – | 0 |
További információk
- Profilja a grandprix.com honlapon (angolul)
- Formula–1-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
- ↑ a b Munzinger Sport (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. február 24.)