Dercen

Dercen (Дерцен)
Dercen egy részének látképe
Dercen címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Munkácsi járás (–2020)
Község	Munkács község
Rang	falu
Alapítás éve	1067
Polgármester	Máté Gyula
Irányítószám	89671
Körzethívószám	+380 3131
Népesség
Teljes népesség	2793 fő
Népsűrűség	836,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	114 m
Terület	3,338 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 20′ 06″, k. h. 22° 40′ 57″48.335, 22.682548.335000°N 22.682500°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 06″, k. h. 22° 40′ 57″48.335, 22.682548.335000°N 22.682500°E
Dercen Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Dercen témájú médiaállományokat.

Dercen (ukránul: Дерцен (Dercen), oroszul: Дриcина (Driszina)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése

Dercen, az egyik legnépesebb kárpátaljai magyar község, Munkácstól délre, a Szernye-mocsár északi részén, a Kerek-hegy lábánál fekszik. Munkács ide 14 km, Beregszász 18 km. A település 2 km hosszú bekötőúttal kapcsolódik az Ungvár-Munkács-Beregszász-Rahó országúthoz. A falutól északra 4 km-re találjuk Alsókerepec ruszin-ukrán falut, keletre, szintén 4 kilométernyi távolságra a magyarok által lakta Fornost. Gát község innét délre, Beregszász irányában található (3 km).

Nevének eredete

Neve a régi magyar Derse személynévből származik, úgy, hogy annak latin Dersynum alakja változott helynévvé.

Története

A község és környéke régóta lakott. A hatvanas évek közepén, a mai falutól kb. 800 m távolságra levő téglagyár mögött, a Pontyos-patak (ma: Kerepec-, Koropec-patak) bal partján, egy agyagbánya megnyitása közben régi település maradványaira találtak. Az ungvári egyetemről kijött régészcsoport Mihajlo Potusnyák vezetésével ennek egy részét feltárva, a leletek kerámiaanyaga alapján e régi települést a tiszapolgári kultúra (i. e. IV–III. évezred) körébe sorolta. „A neolitikum késő, vaskori időszakára datált korabeli helység életviszonyai a matriarchátus jegyeire utalnak” – írta M. Potusnyák cikkében. Maga a jelenkori falu viszont honfoglalás kori eredeteket mutat.Fodor Géza (2003): Fejezetek Dercen múltjából - ^[1]

Fodor Géza és Fodor-Balogh Jolán kutatásai szerint a faluról, Dersyn alakban már egy 1067-ben kiállított latin nyelvű oklevél XIII. századi másolatában is olvashatunk. 

1321-ben Derzen néven említik először. A Szernye-tó északi szélén fekvő község már a 13. században népes falu volt.

A 14. században királynéi birtok, és ekkor már temploma is volt, melynek lelkészét 1321-ben említették is az oklevelek.

Lehoczky Tivadar Bereg vármegye monográfiájában a következőket írta Dercenről: „Magyar helység a munkácsi járásban, 158 lakházzal, 1466 lélekkel (1880-ban), és Pusztakerepeczczel (a mai Alsókerepec Dercenhez tartozott, ekkoriban elenyésző, 13-15 fős, lakossággal) együtt 7805 holdnyi tértartalommal, fekszik kellemes, lapályos, a Szernye-tó északi szélén, az e felett emelkedő szőlővel beültetett kerek hegy alján.^[2]

A falu lakosai a reformáció kezdetétől reformátusok. A derceni református egyházközség 1560 körül keletkezett és Petrovics Péter munkácsi várkapitány támogatásával, valószínűleg Kálmáncsehi Sánta Márton alapította. Kezdettől a Beregi Egyházmegyéhez tartozott. Az egyházi élet megerősítésében jelentős szerepet játszott a Dercsényi család. 1601-ben a szomszédos Fornos és Alsókerepec már Dercen leányegyháza volt. 1770-1777 között Szathmári Sámuel lelkészsége alatt kezdték el az anyakönyvek vezetését. 1884. július 31-én Bakcsy Gyula lelkész szolgálata alatt járt először püspök a gyülekezetben Révész Imre személyében. Az 1700-as évek elején Tóth Antal nevű gazda szántás közben a falu határában lévő kerekhegyen egy harangot talált, mely kb. a XIII. században készülhetett. Ez a harang ma is a toronyban hirdeti Isten dicsőségét. 1810-1814 között épült a Gyülekezet temploma Fischider Mátyás tervei alapján. Ez egy szép arányú, klasszicista stílusjegyeket hordozó, magyaros, egyhajós templom. A 38 méter magas tornyot 1823-ban építették hozzá.^[3]

A 17. században Forgách család, Forgách Antal birtoka volt, akinek birtokait a Rákóczi-szabadságharcban való részvétele miatt 1711 után elkobozták. Később birtokait a gróf Schönborn család kapta meg.

I. Ferenc király (1792-1835) 1793. november 28-án Bécsben keletkezett okirattal azon érdemekért, amelyet Weisz János a korona és az ausztriai ház iránt tanúsított, és hűséges szolgálatai által szerzett, jutalmul nagy birtokrészt kapott. Mivel Bégányi Lénárd utódok nélkül halt meg, a kincstárra szállt jövedelme, jószágai, valamint bégányi és barabási birtoka, ezek a királyi rendelet szerint a zempléni főorvos, Weisz tulajdonába kerültek. Továbbá a Thököly-féle forradalomban való korábbi részvétele miatt Bay Mihálytól a hűtlensége miatt elkobzott derceni részeket, a hozzá tartozó nemesi jogokkal együtt szintén Weisz János és fiúörökösei kapták meg örökjoggal. A király egyben megengedte, hogy a család derczeni Dercsényinek neveztessen. Előbb Podheringen (1800), aztán Kovászón (1809), 1825-ben pedig a Dercenhez tartozó Pusztakerepecen építettek timsógyárat. 1814-ben „császári és királyi tanácsos” címet kapott Dercsényi János Bécsből, mivel 1 millió forintot tartott az országban, amit idegen timsó behozataláért kellett volna fizetnie a Monarchiának. A Róma mellett fekvő tolfai timsó mellett a dercsényi-félét tartották a legjobbnak Európában. Mindezek mellett a muzsalyi aranybánya is a derczeni Dercsényieké volt.^[4]

A világháborúk között híres dalárdája a Kárpátaljai Gyöngyösbokréta volt.

A település népi építészetének emlékei a 20. század közepén még láthatók voltak, és ekkor még a lakosai közül sokan jártak népviseletben is.

A környék temetőinek jellegzetessége volt a sírverses fejfa. A Kerek-hegyen lévő temetőjében sok sírverses fejfa volt.

Ma magyar nyelvű középiskola működik itt.

1910-ben 2025, többségben magyar lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Ma 2994 lakosa van, akik mind magyarok.

2020-ig Fornos tartozott hozzá.

Népesség

A 2800 lakosú Dercen napjainkban a munkácsi járás legnagyobb magyar faluja. A Szernyehát egészén is csak némileg Gát előzi meg lélekszámát tekintve. Bevándorolt „nemzetiségei” együttesen alig érik el a 2%-ot. Zsidó származású lakosai a 90-es évek elején véglegesen kivándoroltak. Felekezetileg is egységes: 96%-ban református vallású. Fodor Géza (2003): Fejezetek Dercen múltjából - ^[5]

Nevezetességek

• Református temploma - 1809-ben épült, klasszicista, romantikus stílusban a korábbi fatemplom helyén.

Az egyhajós templomnak homlokzat előtti, háromszintes, gúlasisakos tornya háromszögű oromzatokkal kapcsolódik a főhomlokzathoz. Kazettás, síkmennyezetű hajóját fakarzat övezi.

• Római katolikus temploma - 1737-ben romos állapotban állott.
• Itt született 1902. március 23-án Mohy Sándor erdélyi magyar festőművész (meghalt Kolozsváron 2001. augusztus 11-én).

Jegyzetek

Források

• Németh Adél: Kárpátalja (1991) ISBN 963 243 7241