Cotnari

Kotnár (Cotnari)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeIași
Rangközségközpont
KözségközpontCotnari
Beosztott falvak
Lista
  • Bahluiu
  • Cireșeni
  • Cârjoaia
  • Făgăt
  • Hodora
  • Horodiștea
  • Iosupeni
  • Lupăria
  • Valea Racului
  • Zbereni
PolgármesterVasile Crețu
Irányítószám707120
SIRUTA-kód96478
Népesség
Népesség1386 fő (2021. dec. 1.) +/-
Község népessége5843 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség56,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság145 m
Terület103,53 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 31″, k. h. 26° 58′ 12″47.341856, 26.97007447.341856°N 26.970074°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 31″, k. h. 26° 58′ 12″47.341856, 26.97007447.341856°N 26.970074°E
Kotnár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kotnár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cotnari község Romániában, Iași megyében. Nevezetes a kövér-nek (Grasa de Cotnari) nevezett desszertboráról, amelyet a hagyomány szerint Mátyás király lakodalma idején telepítettek ide,[2] mivel a király tokaji venyigéket ajándékozott hűbéresének, III. István moldvai fejedelemnek.[3] 2008-ban a romániai piacon a cotnari bor a második helyen állt, 8,8% piaci részaránnyal.[4]

Fekvése

Jászvásártól északnyugatra, Târgu Frumos és Hârlău között, a Bahlui patak jobb oldalán fekszik.

Történelem

Alapításáról nincsenek pontos adatok; egyes források szerint a 15. század elején, huszita szászok létesítették. Első írásos említése 1448-ból maradt fenn. A 15.-16. században Moldva fontos városa volt.[5]

1561-ben Iacob Heraclides fejedelem latin tannyelvű kollégiumot alapított, amelyet Johannes Sommer vezetett.[6] Az iskola lutheránus lelkészképzőként 1588-ig működött, amikor IV. (Sánta) Péter átengedte a jezsuitáknak, akik itt képezték ki a moldvai magyar és német települések papjait.[7]

1606-os adatok szerint lakossága csaknem teljesen katolikus volt. Lakosai szászok és magyarok voltak, öt templomukat említik, melyből három kőből, kettő fából épült. Lőrinc nevű papja szász volt.

1622-ben egy moldvai katolikus pap írt katolikus lakóiról, kiknek 3 templomuk volt itt.

1636-ban a ferences Remondi Emánuel írt a községről, aki a bákói püspök Zamoyski János kísérője volt. Ő 60 házat talált a településen.

1661-ben Kolosevich Balázs helyettes apostoli vikárius egy katolikus templomot és három kápolnát talált itt, a templom közelében pedig szépen faragott keresztelőkút állt leírása szerint. A település szász hívei gyermekeiket leszámítva 199-en voltak.

Említést tett szőlőjükről is.

Népesség

A 17. században a község még majdnem teljesen katolikus volt, a magyar és szász lakosság öt templommal rendelkezett.[8]

2002-ben 7948 lakososából 7909 román, 37 cigány és 2 magyar volt. A népesség 93,36%-a görögkeleti, 5,24%-a római katolikus vallású.[9]

Nevezetességek

  • Fejedelmi-lak romjai - a 17. századból való
  • Katolikus templom romjai - A 15. században gótikus stílusban épült.

Jegyzetek

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ Csávossy György. „Az erdélyi szőlő- és borgazdaság az idő tükrében”. Korunk 2008 (9). (Hozzáférés: 2008. november 14.)  [halott link]
  3. ↑ Beke György. „Föld és lélek”. Ökotáj 1998 (18-19.). (Hozzáférés: 2008. november 14.)  
  4. ↑ Irházi János: Kiforralták, 2008. szeptember 27. (Hozzáférés: 2008. november 14.)[halott link]
  5. ↑ Magyar katolikus lexikon. [2008. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 15.)
  6. ↑ Chimet, Iordan. „A kisebbségek problematikája”. Korunk 1997 (1). (Hozzáférés: 2008. november 14.)  
  7. ↑ Oțetea, Andrei. A reneszánsz és a reformáció. Budapest: Gondolat Kiadó, 237. o.. ISBN 963-280-046-X 
  8. ↑ A moldvai magyarság történeti számadatai (pdf). (Hozzáférés: 2008. november 14.)[halott link]
  9. ↑ Etnodemográfiai adatbázis. Magyar Tudományos Akadémia, Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

Források

  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9 

További információk

  • szomszedvarak.hu
Sablon:Iași megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Iași megye közigazgatása Iași megye címere
Municípiumok
Jászvásár (Iași, megyeszékhely), Páskán (Pașcani)
Városok
Harló (Hârlău), Podu Iloaiei, Szépvásár (Târgu Frumos)
Községek

Alexandru Ioan Cuza •  Andrieșeni •  Aroneanu •  Balș •  Bălțați •  Bârnova •  Belcești •  Bivolari •  Brăești •  Butea •  Ceplenița •  Ciohorani •  Ciortești •  Ciurea •  Coarnele Caprei •  Comarna •  Costești •  Costuleni •  Cotnari  •  Kozmest (Cozmești) •  Cristești •  Cucuteni •  Dagâța •  Deleni •  Dobrovăț •  Dolhești •  Drăgușeni •  Dumești •  Erbiceni •  Fântânele •  Focuri •  Golăiești •  Gorban •  Grajduri •  Gropnița •  Grozești •  Halasfalva (Hălăucești) •  Harmanești •  Heleșteni •  Holboca •  Horlești •  Ion Neculce •  Ipatele •  Lespezi •  Lețcani •  Lungani •  Mădârjac •  Merszefalva (Mircești) •  Mironeasa •  Miroslava •  Miroslovești •  Mogoșești •  Magosfalva (Mogoșești-Siret) •  Moșna •  Moțca •  Movileni •  Acélfalva (Oțeleni) •  Plugari •  Popești •  Popricani •  Prisăcani •  Probota •  Răchiteni •  Radukanén (Răducăneni) •  Rediu •  Românești •  Roșcani •  Ruginoasa •  Scânteia •  Șcheia •  Schitu Duca •  Scobinți •  Sinești •  Sirețel •  Stolniceni-Prăjescu •  Sztrunga (Strunga) •  Șipote •  Tansa •  Tătăruși •  Țibana •  Țibănești •  Țigănași •  Todirești •  Tomești •  Trifești •  Țuțora •  Ungheni •  Valea Lupului •  Valea Seacă •  Vânători •  Victoria •  Vlădeni •  Vojnest (Voinești) • 

  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap