Bangor (Wales)

Bangor
A bangori High Street és az óratorony
Bangor címere
Közigazgatási adatok
Ország	Egyesült Királyság
Országrész	Wales
Régió	Gwynedd
Polgármester	Owen Hurcum
Irányítószám	LL57
Körzethívószám	01248
Testvérvárosok	Lista Soest
Népességi adatok
Teljes népesség	16 358 fő (2011)[1]
Népsűrűség	2 522,16 fő/km²
Terület	6,4857 km²
Időzóna	GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 53° 13′ 41″, ny. h. 4° 07′ 41″53.228, -4.12853.228000°N 4.128000°WKoordináták: é. sz. 53° 13′ 41″, ny. h. 4° 07′ 41″53.228, -4.12853.228000°N 4.128000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Bangor témájú médiaállományokat.

Bangor (angol kiejtés: /ˈbæŋɡər/; velszi: [ˈbaŋɡɔr]) város Gwynedd régióban, Wales északi részén. Nagy-Britannia egyik legkisebb városa. A legrégebbi város Walesben.

Történelmi egyetemi város, 18 808 lakossal (2011),^[2] beleszámítva a Bangor Egyetem mintegy 10 ezer diákját, és a Pentir közösséget.

Bangor Wales egyik városa a hat város közül, de lakosságát nézve csak a 36. legnagyobb. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság nem-diák része 46,6%-a beszél walesiül. A városban nagy számban találhatók velszi feliratok és elnevezések.^[3]

Földrajza

Bangor Wales északi partjainál fekszik, a Menai-szoros közelében, amely Anglesey szigetét választja el Gweneddtől. A Bangori-hegység a város magjától keletre terül el, de a hatalmas Maesgeirchen-birtok a hegység keleti részén fekszik, Port Penryhn közelében. A Bangori-hegység árnyékot vet a High Streetre, Glan Addára és a Hirael földekre, így novembertől márciusig a High Street egy része nem kap napfényt. Egy másik hegyhát a High Street északi részénél emelkedik, kettéosztva a város központját a Menai Street déli részén. Ezt a városrészt Felső-Bangornak (Bangor Uchaf) nevezik.

Bangornak két folyója van a város határain belül. Az Adda-folyó egy föld alatti csatornákból álló folyó, amely a föld felett csak a város nyugati részén bukkan fel, míg a Cegin-folyó Port Penrhys-nél lép be a város kelti felébe. A Port Penrhys fontos kikötő volt a 19. században, innen exportálták a palát, amit a Penrhys kőfejtőben bányásztak.

Bangor a Prestatynba tartó 100 km hosszú tengerparti gyalogút, az Észak-Walesi-Út nyugati végén fekszik. Az 5-ös, 8-as kerékpárút és a 85-ös nemzeti kerékpárút hálózat útvonalán is fekszik.

A bangori vasútállomás, amely a várost összeköti Wales-szel, az észak walesi parti útvonalon található.

Története

A város alapítása a bangori katedrális helyén alapított monostor megalapításának idejéig megy vissza a korai 6. századba. A monostort a kelta szent Deiniol alapította. Maga a Bangor név egy régi walesi szó, „körülzárt terület”-et jelent, amilyen területen a katedrális is feküdt. A mai katedrális az évszázadok során számos változtatáson esett át.

Bár maga az épület nem a legrégibb, és nem is a legnagyobb, a bangori érsekség mégis az egyik legrégibb Britanniában. Egy másik érdekesség az, hogy állítólag a bangori High Street Wales leghosszabb utcája. A barátok iskolája 1557-ben lett alapítva, mint szabad iskola, a Bangor Egyetem pedig 1884-ben.

Galéria

• 
  A bangori katedrális a hegységről nézve
• 
  A Bangor Egyetem a hegységről nézve
• 
  A Garth-móló, Anglesey partjaival a háttérben
• 
  A bangori High Street

Jegyzetek

Források

• Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország. Budapest: Panoráma. 1976. 379; 381. o. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-089-1  

• Bangor története — BBC
• A bangori múzeum
• Bangor Civic Society Archiválva 2017. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• The People of Bangor Community Group

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bangor (Wales) témájú médiaállományokat.

• Bangor régi fotókon
• Diocese of Bangor
• www.geograph.co.uk : Bangor és környékének fotói

Kapcsolódó szócikkek

• Menai-szoros hídja