Ázsiai muflon

Ázsiai muflon
Kos egy texasi farmon
Kos egy texasi farmon
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Vadjuhok (Ovis)
Faj: O. gmelini
Alfaj: O. g. gmelini
Tudományos név
Ovis gmelini gmelini
Blyth, 1841
Szinonimák
  • Ovis orientalis gmelinii
  • Ovis gmelini
  • Ovis ammon orientalis
  • Ovis ophion armeniana Nasonov, 1919
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ázsiai muflon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai muflon témájú kategóriát.

Az ázsiai muflon (Ovis gmelini gmelini) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó muflon (Ovis gmelini) egyik alfaja.[1]

Egyéb magyar nevei: vörös juh vagy örmény muflon.[2][3][4][5]

Az állat idegen nyelveken:հայկական մուֆլոն, haykakan muflon; újperzsa nyelven:گوسفند وحشی ارمنی, Qutch-e armani[6]

Leírása

Az ázsiai muflont első ízben Edward Blyth írta le 1840-ben, aki úgy vélte, hogy azonos az "Orientalische Schaaf" néven ismert fajjal, aminek leírását Samuel Gottlieb Gmelin végezte 1774-ben.[7][8][9]

Előfordulása és populációja

Előfordulásai területe Irán, Örményország és Nahicseván (Azerbajdzsán).[2]

Az ázsiai muflon első fellelési helye Irán északnyugati területe volt. Néhány példányt 1895-ben és 1906-ban Azerbajdzsán egyik kormányzójának rendeletére átvittek a Kabudan szigetre (Kaboodan), ami az Urmia-tóban található.[10] Egy 1970-es években végzett tanulmány szerint a szigeten lévő példányok darabszáma az 1970-es 3500-ról 1000-re csökkent 1973-ra.[3] 2004-ben 1658 örmény muflon példányt számoltak össze az Angouran vadrezervátum területén, Irán Zandzsán tartományában.[11]

A vörös juh Örményország, Törökország és Azerbajdzsán területén is megtalálható. Egy 2009-es tanulmány szerint Örményországban „alig 200 példány” található belőle.[12]

Becslések szerint mintegy 250-300 ázsiai muflon élhet a Nahicseván Autonóm Régió területén Azerbajdzsánban.[13]

Életmódja

Az iráni vörös juh főleg a közepes vagy nagy magasságokban elhelyezkedő nyílt, durva terepet kedveli. Sziklás helyeken él, alacsony- vagy magasföldeken, sztyeppéken. Megtalálható sziklás fél-sivatagokban is és fűvel borított emelkedőkön, vagy hegyi legelőkön.

A nyarat a lehető legnagyobb magasságokban tölti, még éppen az állandó hóhatár alatt. Télen lejjebb költözik, ilyenkor völgyekben is előfordul.

Kisebb-nagyobb csoportokban él. Nyáron az idősebb kosok egyedül élnek, vagy kisebb, önálló csoportot alkotnak. Az ázsiai muflon 18 évet is megél a természetben.

Védettségi állapota

Az ázsiai muflon már a Szovjetunió által vezetett, veszélyeztetett állatfajokat felsoroló Vörös adat könyvében is szerepelt az első kategóriában. Örményországban 1936 óta tilos a vadászata. Az országban a fogságban szaporított példányokkal visszatelepítési programot kezdett az Állattani Intézet, hogy a Koszrov Vadrezervátumban élő példányok számát növeljék.[2] 2011-ben az ázsiai muflon illegális vadászatáért Örményországban 3 millió örmény dram büntetést kell fizetni (ez durván 8000 USD-nek felelt meg).[14]

Iránban engedélyezett a vadászata, de ehhez előzetes engedély szükséges, ami szeptembertől februárig, a védett területeken kívül érvényes.[2]

Képek

  • Ázsiai muflon egy örmény bélyegen (2012)
    Ázsiai muflon egy örmény bélyegen (2012)
  • Az állat 100-as örmény dramon
    Az állat 100-as örmény dramon

Jegyzetek

  1. Early Animal Domestication and Its Cultural Context. University of Pennsylvania Museum of Archaeology and Anthropology, 28. o. (1989. május 20.) 
  2. a b c d Valdez, R. (2008) Ovis orientalis[1].
  3. a b (1977. május 20.) „Population decline of an insular population of Armenian wild sheep in Iran”. Journal of Wildlife Management 41 (4), 720–725. o. DOI:10.2307/3799995.  
  4. The Annals and Magazine of Natural History: Zoology, Botany, and Geology. Taylor & Francis, 121–122. o. (1907. május 20.) 
  5. Exotic Animal Field Guide: Nonnative Hoofed Mammals in the United States. Texas A&M University Press, 213. o. (2007. május 20.). ISBN 978-1585445554 
  6. The Complete Fauna of Iran. I.B. Tauris, 89. o. (2005. május 20.) 
  7. Blyth, Edward (1840. május 20.). „An Amended List of the Species of the genus Ovis”. Proceedings of the Zoological Society of London 8 (1), 62–81. o, Kiadó: The Zoological Society of London. DOI:10.1111/j.1469-7998.1840.tb00692.x. (Hozzáférés: 2015. január 8.)  
  8. Gmelin, Samuel Gottlieb. Reise durch Russland zur Untersuchung der drey Natur-Reiche (german nyelven). St. Petersburg, Russia: Akademie der Wissenschaften, 486–487. o. (1774. május 20.). Hozzáférés ideje: 2015. január 8. 
  9. (1880. május 20.) „On the Mammals of Asia Minor.—Part II.”. Proceedings of the Zoological Society of London 48 (1), 50–64. o, Kiadó: The Zoological Society of London. DOI:10.1111/j.1096-3642.1880.tb02724.x. (Hozzáférés: 2015. január 9.)  
  10. (2014. május 20.) „Biodiversity of the Hypersaline Urmia Lake National Park (NW Iran)”. Diversity 6 (1), 102–132. o. DOI:10.3390/d6010102.  
  11. (2006. május 20.) „Population Dynamics of Armenian Wild Sheep (Ovis Orientalis Gmelini) in the Angouran Protected Area of Zanjan Province”. Iranian Journal of Natural Resources 59 (2), 487–500. o. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 24.)  
  12. Status and Protection of Globally Threatened Species in the Caucasus. Tbilisi: CEPF, WWF. Contour Ltd., 37–45. o. (2009. május 20.). ISBN 978-9941-0-2203-6 
  13. Status and Protection of Globally Threatened Species in the Caucasus. Tbilisi: CEPF, WWF. Contour Ltd., 46–52. o. (2009. május 20.). ISBN 978-9941-0-2203-6 
  14. Easy Game: Armenian conservationists alarmed by continued poaching of Red Book species”, ArmeniaNow, 2011. szeptember 14.. [2018. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. április 24.) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Armenian mouflon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Szakirodalom

  • (1987. május 20.) „Случай обнаружения саркоцист у арменийских муфлонов (Ovis Orientalis Gmelini Blyth, 1841=Armeniana Nasonov) содержащихся в условиях неволи [Case of Sarcocysts Revelation in Armenian Moufflons (Ovis Orientalis Gmelini Blyth, 1841=Armeniana Nasonov), Kept under Conditions of Captivity]” (orosz nyelven). Biological Journal of Armenia, Yerevan 40 (9), 780-781. o, Kiadó: Armenian National Academy of Sciences. (Hozzáférés: 2016. április 24.)  Biological Journal of Armenia (in Russian) (Yerevan: Armenian National Academy of Sciences) 40 (9): 780–781. 
  • (1991. február 1.) „Disruptive mating behavior by subadult Armenian wild sheep in Iran”. Applied Animal Behaviour Science 29 (1-4), 165–171. o. [2021. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/0168-1591(91)90244-R. (Hozzáférés: 2016. április 24.)  Applied Animal Behaviour Science 29 (1-4): 165–171. doi:10.1016/0168-1591(91)90244-R. 
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap